Az idei év második negyedévében 7,4 százalékkal bővült a vállalati banki hitelállomány, a kkv-k esetében az adat 21 százalék a tavalyi év azonos időszakához képest. A bankok által jegyzett és vásárolt vállalati kötvényeket is figyelembe véve a hitelintézetek nem pénzügyi vállalati szektor felé fennálló hitel- és kötvényállománya összesen 12 százalékkal növekedett. A moratóriumos hitelállomány 35 százalék volt a vállalati szegmensben, de ha a tavaly március óta felvetteket is beleszámítjuk, csak 21 százalék.
A 7,4 százalékos növekedés az európai rangsorban második,
csak Romániában volt magasabb az ütem. A második negyedéves hitelkibocsátás 40 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát, ebben döntő része volt az NHP Hajrá! programnak, amely megakadályozta az előző válságban látott likviditásszűkét. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya éves alapon 21 százalékkal nőtt, melyet a negyedév során megkötött kkv-hitelek csaknem kétharmadát tette ki az NHP Hajrá! A programot kivezették, mivel már nincs válsághelyzet, a piaci finanszírozási lehetőségek most már kiválóak. A bankok bőséges hitelezési kapacitásai, illetve az egyéb államilag támogatott hitelprogramok mentén
a kkv-szegmens egészséges hiteldinamikája várhatóan a jövőben is fennmarad.
A háztartások hitelállománya 424 milliárd forinttal nőtt a második negyedévben, a növekedés 15,8 százalék volt, miközben júliusban a jogosult hitelállomány 48 százaléka vett részt a moratóriumban. A lakáshitelek csúcsot értek el 44 százalékos növekedéssel, ebben jelentős a szerepe van az idei évben elérhető új otthonteremtési támogatásoknak. A lakáshitel-igényléseken belül továbbra is dominál a használt lakások vásárlása, azonban a felújítási és korszerűsítési célokra fordított hitelek részaránya fokozatosan emelkedik. Ezen célokra két és félszer több hitelszerződést kötöttek a negyedév során, mint az előző év azonos időszakában. Mind a használt, mind az új lakás vásárlására igényelt családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mértéke érdemben bővült a negyedév során, a növekedésen belül a legnagyobb részt a falusi csok képviseli.
A lakáshitelek THM-alapú (teljes hiteldíjmutató) átlagos felára valamennyi kamatfixálási kategóriában csökkent, mivel az év eleje óta fokozatosan emelkedő hosszú hozamok banki kamatokba történő átgyűrűzése egyelőre nem valósult meg teljes egészében. A legtöbb hitel fix vagy hosszabb periódusú változó kamatozású, így a megindult kamatemelési ciklus csak mérsékelten érintette a hitelek kamatát, illetve THM-értékét. A teljes lakáshitel-állományon belül csaknem kétharmad részt tesznek ki az éven túl rögzített kamatozású hitelek. A fennmaradó 35 százalék hátralévő futamideje jóval kisebb, mivel ezeket döntő részben régebben vették fel, és minél rövidebb a fennmaradó futamidő, annál kisebb a kamatkockázat.
A személyi hiteleknél ugyanakkor 16 százalékos mérséklődés tapasztalható második negyedévben, amit a banki kockázatvállalási hajlandóság mérséklődésének köszönhető ebben a szegmensben.
A babaváró hitellel ilyen probléma nincs, hisz államilag garantált, ez a termék júniusban már a teljes lakossági hitelállomány 15 százalékáért felelt.
