Ukrajnában új módját találták meg annak, miként töltsék fel a szegényes államkasszát. Az érintetteknek egy évük van arra, hogy bevallják eddig eltitkolt vagyonukat. Daniil Hetmancev, a parlament adóügyi bizottságának vezetője úgy számol, hogy
a lakosság legalább ötvenmilliárd dollár be nem jelentett összeget rejteget, és akkor még a vállalkozások fiktív üzelmeiről nem is szóltunk.
Az adóamnesztiaként emlegetett, de a valóságban állami sarcként is értelmezhető elképzelés különösen érdekes abban az összefüggésben, hogy miközben Magyarországon éppen visszafizetni készülnek a személyi jövedelemadót a családoknak, addig Ukrajnában még azok pénzének egy részét is elvennék, akik eleve a határon túl, vendégmunkásként keresik meg a kenyérre valót.
Egy friss felmérés szerint a vámszabályok kijátszásával évente 3-4 milliárd dollár körüli összegtől esik el a költségvetés. A borítékos fizetések egy- és négymilliárd dollár közötti kárt okoznak az államnak. Egymilliárd dolláros kiesést eredményeznek a trükközésekkel kijátszott adóleírások, a fiktív földhasználati szerződések nyomán keletkező mínusz ekkora nagyságú lehet. Sőt, másfél milliárd dollárra becsülik az offshore cégekbe vándorló összeget.
A parlament illetékes bizottságának elnöke szerint a jövedelmek kifehérítése nyomán jól járhat a költségvetés és maguk az érintettek is.
Hetmancev elmondta, az eltitkolt jövedelmek bevallása nem lesz kötelező, de aki elmulasztja, annak nem lesz újabb esélye pénze tisztázására. A tervek szerint az egy évig tartó időszakban ötszázalékos adóval mosható tisztára az otthon vagy éppen pénzintézetekben megtakarított pénz, később viszont már 19,5 százalékos illetéket vetnek ki a tisztázatlan jövedelmekre. Az a terv, hogy aki négyszázezerezer hrivnyát (4,7 millió forint) meghaladó pénzügyi tranzakciót bonyolít le, minden esetben hitelt érdemlően bizonyítania kell, honnan származik a pénze. Az ingatlanvásárlásokat automatikusan ellenőrzi majd az adóhivatal, s részletes kimutatásokat kérhet az ügyfelek bankszámláiról is. Ha egy személy például autó vagy lakás vásárlásakor nem tudja bizonyítani az összeg eredetének jogszerűségét, akkor 19,5 százalékos adót kell befizetnie.
Kérdésre válaszolva Hetmancev elmondta, a borítékos bérek kifehérítése alkalmával nem terveznek retorziókat azokkal a munkaadókkal szemben, akiknek az alkalmazottai élni fognak a lehetőséggel. Persze ettől még adatbázis készülhet róluk, a későbbiek folyamán pedig munkaügyi ellenőrzéseket tarthatnak az adott helyen, hogy valóban felszámolták-e az illegális kifizetéseket.
Az adóamnesztia másik nem titkolt célja, hogy a lakosság párna alatt vagy külföldön tartott pénzét az ukrajnai gazdaságba forgassák, mert a nemzetközi hitelezők a törékeny politikai egyensúly, a gazdasági szabályok következetlensége és az ország keleti végein zajló fegyveres konfliktus miatt a 2014-es Majdan óta látványosan kerülik Ukrajnát.
A szeptemberben elrajtolt adóamnesztia első hónapja során egymillió eurónyi eddig eltitkolt vagyont vallottak be. A törvényi lehetőség ugyanakkor nem kedvez az állami alkalmazottaknak, ők és a politikusok más megítélés alá esnek majd. Az adóamnesztia élénk diskurzust váltott ki az emberek körében, nehezményezik, hogy segítség helyett az állam azt is elvenné. amit kínkeserves munkával összekuporgattak. Oleg Usztenko, az ukrán államfő gazdasági kérdésekben illetékes tanácsadója viszont igyekezett megnyugtatni őket:
Nem kell aggódnia annak, aki az elmúlt harminc évben a matrac alatt gyűjtögette a pénzét. Az amnesztia a vagyonosoknak szól. Nem azokat keressük, akik átlagos lakást, nyaralót, autót vásároltak. A félmillió dolláros jacht, a drága repülőgép vagy autó már gyanúsabb.
Borítókép: Záhony, 2020. március 15. A rendőrség munkatársa ellenőrzi egy Ukrajna felé kilépő, vendégmunkásokat szállító kisbusz utasainak okmányait a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen 2020. március 15-én.
MTI/Balázs Attila
