Újabb neves kutatóközpont állítja, hogy súlyos következményekkel járhat az Európai Bizottság (EB) Farm to fork, vagyis „Termőföldtől az asztalig” stratégiájának megvalósítása. A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy Brüsszel fenntarthatóbb mezőgazdaságot és élelmiszer-előállítást célzó terve nemcsak az egyes gazdaságokat, hanem a teljes élelmiszer-termelést veszélybe sodorná.
Az elsősorban klímapolitikai célokat szolgáló stratégiát még tavaly májusban mutatta be az EB, a gazdálkodók és a szakmai szervezetek azonnal szót emeltek az abban foglalt célokkal kapcsolatban. Nem csoda, hiszen a hosszú ideig hatástanulmány nélkül bemutatott tervezet olyan elvárásokat támaszt az európai mezőgazdasággal szemben, amelyek teljesen ellehetetlenítenék az ágazatot.
A stratégia a növényvédőszer-használatot például ötven százalékkal, a műtrágyahasználatot húsz százalékkal csökkentené 2030-ig. Az antibiotikumok terén szintén ötvenszázalékos vágást irányoz elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig nyolcról legalább 25 százalékra növelné.
A hollandiai egyetem tanulmánya szerint mindezen célok megvalósításával a termelés átlagosan tíz-húsz százalékkal csökkenne, ugyanakkor egyes növénykultúrák esetében akár a termés harmada is eltűnhet. A stratégia az állattenyésztésre is súlyos csapást mérne, ráadásul nemcsak az agrár-élelmiszeripar szereplői, hanem az uniós fogyasztók is rosszul járnának. A kutatóintézet egy további szakpolitikai tanulmánya szerint a szarvasmarha-, sertéstenyésztés és tejtermelés csökkenésével a fogyasztói árak az egekbe szöknének, miközben a termelők bevétele is csökkenne.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és számos szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok.
Olyan súlyos terheket rónának alaptalanul az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezmények révén a harmadik országokból beérkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem felelnek meg
– hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Korábban az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA), valamint a Kieli Egyetem tanulmánya is arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Farm to Fork stratégia számos hiányosságot tartalmaz.
Az USDA szerint a meghatározott célok 22 millió ember számára az élelmiszer-ellátás bizonytalanságához vezetnek. A Kieli Egyetem tanulmánya azt vetíti előre, hogy bizonyos szektorokban Európa a világ vezető élelmiszer-exportőréből nettó importőrré válhat. Ráadásul leszögezi azt is, hogy a fő célkitűzés elérésére, vagyis az éghajlatváltozás elleni fellépésre sem alkalmas.
Az EU Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) is készített saját hatástanulmányt, az átfogó vizsgálati eredményeket azonban sokáig eltitkolta a közvélemény és a szakemberek elől is. A titkolózás vélhetően nem volt véletlen, hiszen a JRC tanulmánya is arra a következtetésre jutott, hogy a klímapolitikai célok megvalósításáért a lakosság és az európai gazdák is nagy árat fizetnének. A jelentés rámutatott arra is, hogy az európai mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának tervezett 40–60 százalékos csökkenése ahhoz vezethet, hogy a termelést az EU-s gazdaságok helyett a harmadik országokba szervezhetik ki.
A kutatóintézetek jelentései is igazolják az agrárszakmát képviselő COPA és tagszervezetei által az EU döntéshozók felé eddig adott jelzéseket, figyelmeztetéseket. Az agrárkamara tehát jogosan teszi fel a kérdést: vajon miért nem veszi figyelembe és miért titkolja el az Európai Bizottság a rendelkezésre álló adatokat, tudományos eredményeket?
A tanulmányok kivétel nélkül kimondják: a stratégia megvalósítása esetén Európa mezőgazdasági termelése csökkenne, egyes területeken és egyes ágazatok, termékek esetében veszélyes mértékben, az élelmiszerárak pedig jelentősen megemelkednének. Az agrárium szereplői elengedhetetlennek tartják a teljes körű hatásvizsgálatot és annak közös kiértékelését
– hívta fel a figyelmet közleményében a NAK.
Ahogyan lapunk korábban megírta, a Frans Timmermans bizottsági alelnök nevéhez fűződő tervezet ellen a tagállamok többsége felemelte a szavát az elmúlt hónapokban, az Európai Parlament képviselői ennek ellenére – köztük a magyar baloldal delegáltjaival – nemrég 452 szavazattal, 170 ellenében és 76 tartózkodás mellett elfogadta a Farm to fork stratégiáról szóló jelentést. A magyar kormánypárt képviselői ugyanakkor erősen tiltakoztak a tervezet megvalósításával kapcsolatban. Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője plenáris felszólalásában rámutatott, hogy a stratégia megoldhatatlan feladat elé állítja a gazdákat, és az európai mezőgazdaság jövőjét fenyegeti. Hidvégi Balázs fideszes képviselő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelem és a mezőgazdaság elválaszthatatlan egymástól. Egyik sem válhat légből kapott, irreális klímavédelmi ábrándok áldozatává.
Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt
