Az Európai Parlament 452 szavazattal, 170 ellenében és 76 tartózkodás mellett elfogadta a Farm to fork (Termelőtől a fogyasztóig) stratégiáról szóló jelentést. A stratégiával Brüsszel célja hivatalosan az, hogy az Európai Unió élelmiszer-termelése fenntarthatóbbá váljon és a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása csökkenjen.
A képviselők többsége annak ellenére támogatta az Európai Bizottság zöld alelnöke, Frans Timmermans nevéhez fűződő stratégiát, hogy az elmúlt hónapokban több hatásvizsgálat is arra a következtetésre jutott, hogy a Farm to fork végrehajtása veszélybe sodorná Európa élelmiszer-önellátását.
A Fidesz EP-képviselői nem támogatták a stratégiát, a magyar baloldal képviselői viszont igennel szavaztak.
Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője plenáris felszólalásában rámutatott, hogy a stratégia megoldhatatlan feladat elé állítja a gazdákat, és az európai mezőgazdaság jövőjét fenyegeti.
Magyarország és a magyar gazdák elkötelezettek a fenntartható környezet megteremtése mellett, ugyanakkor a Green Deal (európai zöldmegállapodás) részét képező javaslatokban környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amelyek kivitelezhetetlenek.
Hidvégi Balázs fideszes képviselő pedig arra mutatott rá, hogy a környezetvédelem és a mezőgazdaság elválaszthatatlan egymástól. Egyik sem válhat légből kapott, irreális klímavédelmi ábrándok áldozatává.
Brüsszel sokáig eltitkolta a következményeket
A Farm to fork tavaly májusi bemutatása óta mind a tagállamok, mind a gazdákat képviselő európai és nemzeti szervezetek keményen bírálják a 2030-ig kitűzött célokat. Ennek oka, hogy a stratégia legkésőbb 2030-ig előírja
- a műtrágya-felhasználás húszszázalékos csökkentését,
- a növényvédő szerek és az antibiotikumok használatának ötven százalékos csökkentését,
- a nitrogénmérleg ötvenszázalékos mérséklését,
- az ökológiai művelés arányának 25 százalékra növelését a jelenlegi 8-9 százalékról,
- valamint a jelenlegi termőterületek tíz százalékának kivonását a művelés alól.
A döntéshozók és a szakmai szervezetek a kezdetektől hiányolják a szigorú intézkedések hatásáról készült átfogó uniós vizsgálatot. A napokban ugyanakkor kiderült, Brüsszel hónapokon keresztül eltitkolta, hogy saját kutatóközpontja már januárban elkészítette az átfogó hatásvizsgálatot a stratégia végrehajtásának következményeiről.
A közel száz oldalas hatásvizsgálatot végül augusztus közepén, a nyári szabadságok idején tette közzé a bizottság belső kutatóközpontja a nyilvánosság mellőzésével. Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet is részletesen beszámolt, Brüsszel nem véletlen rejtegette a tanulmányt, amely egyértelműen kimondja, nagy árat fizetnének az európai gazdák és a kontinens lakossága.
A hatástanulmány körüli bizottsági titkolózás sok EP-képviselőben gyanút keltett, ezért a parlamenti jelentés arra szólítja fel Brüsszelt, hogy a jogszabályalkotást minden esetben előzze meg hasonló vizsgálat és a tapasztalatok szerint ezeket bármikor lehessen módosítani.
A januárban elkészült, de csak augusztusban publikált tanulmány következtetései ráadásul megegyeznek számos, azóta megjelent publikációval. Több neves egyetem mellett az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) is megvizsgálta a Farm to fork végrehajtásának következményeit.
Timmermans beáldozná Európa önellátását?
Frans Timmermans bizottsági alelnök a hatástanulmányok ellenére az elmúlt egy évben többször is rá akarta erőszakolni stratégiáját a tagállamokra, túlterjeszkedve hatáskörén. A nemzetek többsége a kezdetektől elutasította a Farm to fork végrehajtását, mivel jelentősen szűkítené a nemzeti hatáskört az élelmiszer-ellátást érintő döntésekben, és túl nagy hatalmat garantálna az Európai Bizottságnak.
Timmermansra ugyanakkor a környezet- és állatvédő civil szervezetek, radikális NGO-k is nyomást gyakorolnak, amiért hangzatos zöld terveivel rendszeresen alulmarad a tagállamokkal szemben.
A nem kellően zöld szemlélettel kapcsolatos vádak pedig komoly népszerűségcsökkenést okozhatnak.
Az Európai Bizottságot érő bírálatok szerint a divatos zöld gondolatokkal a testület mindössze a népszerűségét szeretné növelni, és az uniós döntéshozatalban a tagállamoknál is erősebb jogköröket akar.
A hangzatos zöld tervek tehát elsősorban politikai okokból lehetnek fontosak Timmermansnak és az EP baloldali frakcióinak.
A tagállamok agrárminisztereit tömörítő Mezőgazdasági és Halászati Tanács ezzel szemben következetesen azt az álláspontot hangoztatja, hogy a mezőgazdaságnak valóban érdemben hozzá kell járulnia a klímacélokhoz. Nagy István agrárminiszter korábban azt hangsúlyozta:
a kibocsátás csökkentése és a fenntartható élelmiszer-előállítás ugyanakkor csak olyan intézkedésekkel érhető el, amelyek nem veszélyeztetik a gazdák versenyképességét és a lakosság biztonságos és megfizethető élelmiszer-ellátását. A fenntartható mezőgazdasághoz pedig az innováció és a modern technológiák alkalmazása vezet el.
A Farm to fork stratégia a tudományos élet egybehangzó véleménye szerint a nemzetek elvárásával szemben komolyan veszélyeztetné az európai gazdaságok működését, miközben a csökkenő élelmiszerkínálat miatt az árak az egekbe szöknének.
Jelentősen visszaesne az életszínvonal
Az európai, az amerikai és a tudományos élet meghatározó szereplői által publikált hatásvizsgálatok ugyanazt a következtetést vonják le:
a gazdáknak a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásához mérten aránytalanul nagy terhet kellene vállalniuk, amely a nagygazdaságoknak a hozzáadott érték növekedésével járhatnak, ellenben a kisebb termelők hamar tönkremennének az önköltség drasztikus emelkedése miatt. Veszélybe kerülne a lakosság élelmiszer-ellátása.
Az eddig megjelent vizsgálatok legfontosabb megállapításai szerint a Farm to fork stratégia következményeként 2030-ra:
- csökkenne a károsanyag-kibocsátás, de Európán kívül legalább ugyanakkora mértékben nőne,
- az EU elveszítené élelmiszer-exportőr szerepét,
- az EU behozatalra szorulna a legfontosabb élelmiszer-alapanyagokból,
- a növénytermesztés kibocsátása legalább 10–20 százalékkal csökkenne,
- az állati termékek előállítása több mint negyedével esne vissza,
- a húsfélék ára 20–50 százalékkal emelkedne,
- drágulna a gabonafélékből és olajos magvakból készült élelmiszer,
- nőne a zöldségek és a gyümölcsök ára,
- sokak számára megfizethetetlenné válna az Európában gyártott élelmiszer
- nagy mennyiségű import élelmiszer érkezne, amelynek eredete nem ellenőrzött,
- világszerte több tízmillió ember élelmezése válna bizonytalanná,
- visszaesne a globális GDP-növekedés.
Borítókép: MTI/AP/Michael Sohn
