A gazdák helyett ismét Brüsszel mellé állt a magyar baloldal

Egyre több tanulmány szerint katasztrófához vezet Brüsszel fenntarthatóbb mezőgazdaságot és élelmiszer-előállítást célzó stratégiája. Az előrejelzések szerint a Green Deal végrehajtása extrém élelmiszerárakat és Európa importfüggőségét eredményezné. Az önellátás feladását az Európai Parlament többsége is támogatta. A magyar baloldali képviselők a gazdák helyett ismét Brüsszel mellé álltak.

Berlin, 2021. február 9. Traktorok sorakoznak a német kormány agrárpolitikája és az alacsony termelői árak elleni tiltakozásul szervezett tüntetésen Berlin belvárosában 2021. február 9-én. MTI/AP/Michael Sohn Fotó: Michael Sohn

Az Európai Parlament 452 szavazattal, 170 ellenében és 76 tartózkodás mellett elfogadta a Farm to fork (Termelőtől a fogyasztóig) stratégiáról szóló jelentést. A stratégiával Brüsszel célja hivatalosan az, hogy az Európai Unió élelmiszer-termelése fenntarthatóbbá váljon és a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása csökkenjen. 

A képviselők többsége annak ellenére támogatta az Európai Bizottság zöld alelnöke, Frans Timmermans nevéhez fűződő stratégiát, hogy az elmúlt hónapokban több hatásvizsgálat is arra a következtetésre jutott, hogy a Farm to fork végrehajtása veszélybe sodorná Európa élelmiszer-önellátását.

A Fidesz EP-képviselői nem támogatták a stratégiát, a magyar baloldal képviselői viszont igennel szavaztak. 

Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője plenáris felszólalásában rámutatott, hogy a stratégia megoldhatatlan feladat elé állítja a gazdákat, és az európai mezőgazdaság jövőjét fenyegeti. 

Magyarország és a magyar gazdák elkötelezettek a fenntartható környezet megteremtése mellett, ugyanakkor a Green Deal (európai zöldmegállapodás) részét képező javaslatokban környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amelyek kivitelezhetetlenek.

Hidvégi Balázs fideszes képviselő pedig arra mutatott rá, hogy a környezetvédelem és a mezőgazdaság elválaszthatatlan egymástól. Egyik sem válhat légből kapott, irreális klímavédelmi ábrándok áldozatává.

Brüsszel sokáig eltitkolta a következményeket

A Farm to fork tavaly májusi bemutatása óta mind a tagállamok, mind a gazdákat képviselő európai és nemzeti szervezetek keményen bírálják a 2030-ig kitűzött célokat. Ennek oka, hogy a stratégia legkésőbb 2030-ig előírja

• a műtrágya-felhasználás húszszázalékos csökkentését,
• a növényvédő szerek és az antibiotikumok használatának ötven százalékos csökkentését,
• a nitrogénmérleg ötvenszázalékos mérséklését,
• az ökológiai művelés arányának 25 százalékra növelését a jelenlegi 8-9 százalékról,
• valamint a jelenlegi termőterületek tíz százalékának kivonását a művelés alól.

A döntéshozók és a szakmai szervezetek a kezdetektől hiányolják a szigorú intézkedések hatásáról készült átfogó uniós vizsgálatot. A napokban ugyanakkor kiderült, Brüsszel hónapokon keresztül eltitkolta, hogy saját kutatóközpontja már januárban elkészítette az átfogó hatásvizsgálatot a stratégia végrehajtásának következményeiről. 

A közel száz oldalas hatásvizsgálatot végül augusztus közepén, a nyári szabadságok idején tette közzé a bizottság belső kutatóközpontja a nyilvánosság mellőzésével. Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet is részletesen beszámolt, Brüsszel nem véletlen rejtegette a tanulmányt, amely egyértelműen kimondja, nagy árat fizetnének az európai gazdák és a kontinens lakossága.

A hatástanulmány körüli bizottsági titkolózás sok EP-képviselőben gyanút keltett, ezért a parlamenti jelentés arra szólítja fel Brüsszelt, hogy a jogszabályalkotást minden esetben előzze meg hasonló vizsgálat és a tapasztalatok szerint ezeket bármikor lehessen módosítani. 

A januárban elkészült, de csak augusztusban publikált tanulmány következtetései ráadásul megegyeznek számos, azóta megjelent publikációval. Több neves egyetem mellett az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) is megvizsgálta a Farm to fork végrehajtásának következményeit. 

Timmermans beáldozná Európa önellátását?

Frans Timmermans bizottsági alelnök a hatástanulmányok ellenére az elmúlt egy évben többször is rá akarta erőszakolni stratégiáját a tagállamokra, túlterjeszkedve hatáskörén. A nemzetek többsége a kezdetektől elutasította a Farm to fork végrehajtását, mivel jelentősen szűkítené a nemzeti hatáskört az élelmiszer-ellátást érintő döntésekben, és túl nagy hatalmat garantálna az Európai Bizottságnak.

Brüsszel tart a zöld civil szervezetek, leginkább a radikális NGO-k nyomásgyakorlásától Fotó: Stephanie Lecocq / EPA

Timmermansra ugyanakkor a környezet- és állatvédő civil szervezetek, radikális NGO-k is nyomást gyakorolnak, amiért hangzatos zöld terveivel rendszeresen alulmarad a tagállamokkal szemben. 

A nem kellően zöld szemlélettel kapcsolatos vádak pedig komoly népszerűségcsökkenést okozhatnak. 

Az Európai Bizottságot érő bírálatok szerint a divatos zöld gondolatokkal a testület mindössze a népszerűségét szeretné növelni, és az uniós döntéshozatalban a tagállamoknál is erősebb jogköröket akar. 

A hangzatos zöld tervek tehát elsősorban politikai okokból lehetnek fontosak Timmermansnak és az EP baloldali frakcióinak.

A tagállamok agrárminisztereit tömörítő Mezőgazdasági és Halászati Tanács ezzel szemben következetesen azt az álláspontot hangoztatja, hogy a mezőgazdaságnak valóban érdemben hozzá kell járulnia a klímacélokhoz. Nagy István agrárminiszter korábban azt hangsúlyozta: 

a kibocsátás csökkentése és a fenntartható élelmiszer-előállítás ugyanakkor csak olyan intézkedésekkel érhető el, amelyek nem veszélyeztetik a gazdák versenyképességét és a lakosság biztonságos és megfizethető élelmiszer-ellátását. A fenntartható mezőgazdasághoz pedig az innováció és a modern technológiák alkalmazása vezet el.

A Farm to fork stratégia a tudományos élet egybehangzó véleménye szerint a nemzetek elvárásával szemben komolyan veszélyeztetné az európai gazdaságok működését, miközben a csökkenő élelmiszerkínálat miatt az árak az egekbe szöknének.

Jelentősen visszaesne az életszínvonal

Az európai, az amerikai és a tudományos élet meghatározó szereplői által publikált hatásvizsgálatok ugyanazt a következtetést vonják le: 

a gazdáknak a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásához mérten aránytalanul nagy terhet kellene vállalniuk, amely a nagygazdaságoknak a hozzáadott érték növekedésével járhatnak, ellenben a kisebb termelők hamar tönkremennének az önköltség drasztikus emelkedése miatt. Veszélybe kerülne a lakosság élelmiszer-ellátása.

Az eddig megjelent vizsgálatok legfontosabb megállapításai szerint a Farm to fork stratégia következményeként 2030-ra:

• csökkenne a károsanyag-kibocsátás, de Európán kívül legalább ugyanakkora mértékben nőne,
• az EU elveszítené élelmiszer-exportőr szerepét,
• az EU behozatalra szorulna a legfontosabb élelmiszer-alapanyagokból,
• a növénytermesztés kibocsátása legalább 10–20 százalékkal csökkenne,
• az állati termékek előállítása több mint negyedével esne vissza,
• a húsfélék ára 20–50 százalékkal emelkedne,
• drágulna a gabonafélékből és olajos magvakból készült élelmiszer,
• nőne a zöldségek és a gyümölcsök ára,
• sokak számára megfizethetetlenné válna az Európában gyártott élelmiszer
• nagy mennyiségű import élelmiszer érkezne, amelynek eredete nem ellenőrzött,
• világszerte több tízmillió ember élelmezése válna bizonytalanná,
• visszaesne a globális GDP-növekedés.

Borítókép: MTI/AP/Michael Sohn