Az Európai Parlament 452 szavazattal, 170 ellenében és 76 tartózkodás mellett elfogadta a Farm to fork (Termelőtől a fogyasztóig) stratégiáról szóló jelentést. A stratégiával Brüsszel célja hivatalosan az, hogy az Európai Unió élelmiszer-termelése fenntarthatóbbá váljon és a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása csökkenjen.
A képviselők többsége annak ellenére támogatta az Európai Bizottság zöld alelnöke, Frans Timmermans nevéhez fűződő stratégiát, hogy az elmúlt hónapokban több hatásvizsgálat is arra a következtetésre jutott, hogy a Farm to fork végrehajtása veszélybe sodorná Európa élelmiszer-önellátását.
A Fidesz EP-képviselői nem támogatták a stratégiát, a magyar baloldal képviselői viszont igennel szavaztak.
Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője plenáris felszólalásában rámutatott, hogy a stratégia megoldhatatlan feladat elé állítja a gazdákat, és az európai mezőgazdaság jövőjét fenyegeti.
Magyarország és a magyar gazdák elkötelezettek a fenntartható környezet megteremtése mellett, ugyanakkor a Green Deal (európai zöldmegállapodás) részét képező javaslatokban környezet- és klímavédelmi szempontok mögé bújva olyan célszámokat írna elő Brüsszel, amelyek kivitelezhetetlenek.
Hidvégi Balázs fideszes képviselő pedig arra mutatott rá, hogy a környezetvédelem és a mezőgazdaság elválaszthatatlan egymástól. Egyik sem válhat légből kapott, irreális klímavédelmi ábrándok áldozatává.
Brüsszel sokáig eltitkolta a következményeket
A Farm to fork tavaly májusi bemutatása óta mind a tagállamok, mind a gazdákat képviselő európai és nemzeti szervezetek keményen bírálják a 2030-ig kitűzött célokat. Ennek oka, hogy a stratégia legkésőbb 2030-ig előírja
- a műtrágya-felhasználás húszszázalékos csökkentését,
- a növényvédő szerek és az antibiotikumok használatának ötven százalékos csökkentését,
- a nitrogénmérleg ötvenszázalékos mérséklését,
- az ökológiai művelés arányának 25 százalékra növelését a jelenlegi 8-9 százalékról,
- valamint a jelenlegi termőterületek tíz százalékának kivonását a művelés alól.
A döntéshozók és a szakmai szervezetek a kezdetektől hiányolják a szigorú intézkedések hatásáról készült átfogó uniós vizsgálatot. A napokban ugyanakkor kiderült, Brüsszel hónapokon keresztül eltitkolta, hogy saját kutatóközpontja már januárban elkészítette az átfogó hatásvizsgálatot a stratégia végrehajtásának következményeiről.
A közel száz oldalas hatásvizsgálatot végül augusztus közepén, a nyári szabadságok idején tette közzé a bizottság belső kutatóközpontja a nyilvánosság mellőzésével. Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet is részletesen beszámolt, Brüsszel nem véletlen rejtegette a tanulmányt, amely egyértelműen kimondja, nagy árat fizetnének az európai gazdák és a kontinens lakossága.
A hatástanulmány körüli bizottsági titkolózás sok EP-képviselőben gyanút keltett, ezért a parlamenti jelentés arra szólítja fel Brüsszelt, hogy a jogszabályalkotást minden esetben előzze meg hasonló vizsgálat és a tapasztalatok szerint ezeket bármikor lehessen módosítani.
