Nézzük ezek után az év nyerteseit!
Az első két helyen holtversenyben az izraeli sékel és az ukrán hrivnya osztozik: az euróhoz képest bő 11, a dollárhoz képest négy százalékkal izmosodtak.
Az izraeli valuta sikere mögött vélhetően az eredményes járványkezelés és a gazdaság jó teljesítményének megóvása áll, az ukrán valuta esetében pedig a korábbi nagy gyengülés korrekciója folytatódik, ami már az előző évben megkezdődött.
A cseh korona a következő a sorban, amely öt százalékkal erősödött az euróhoz képest, és már sok éve viszonylag erős. Egy ideig be is avatkozott a jegybank, gátolva a további erősödést. Igaz, 2020-ban a járvány hatására jelentősen gyengült, ennek azonban most megjött a korrekciója, ami egyúttal a cseh gazdaság erejét is jelzi a visegrádi régión belül.
Érdemes megemlíteni a svájci frankot, amely négy százalékkal erősödött az euróhoz képest,. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a piacok a frank esetében is a jelenleg még negatív hozamok növekedésére számítanak, szemben az euróban mérhető adatokkal. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a svájci frank árfolyamát kevésbé befolyásolják a számszerű, mint a lélektani tényezők.
Ami az év leggyengébb devizáit illeti, azok között
minden kétséget kizáróan a török líra lett az első, amely a hibás gazdaságpolitika okán a dollárhoz képest 45, az euróhoz képest 60 százalékot zuhant.
A második leggyengébb valuta lett a chilei peso, amely 22 százalékkal veszített erejéből a dollárhoz képet, harmadik helyen pedig az argentin peso végzett, húszszázalékos vérveszteséggel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!