A rendszerváltozás óta 91,4 milliárd euró érkezett Romániába befektetések formájában. Ebből tavaly valamivel több mint hárommilliárd euró áramlott a román gazdaságba, így – 2011 óta először – a vendégmunkásoktól érkező, 3,42 milliárd eurónyi összeg meghaladta a tőkeberuházások értékét. Erről a Ziarul Financiar című gazdasági napilap arról számolt be az Eurostat adataira hivatkozva.
Ebben az összefüggésben, a hazautalt pénzek révén tavaly a vendégmunkások voltak a „legnagyobb befektetők” Romániában.
Az összevetés még akkor is megdöbbentő, ha a külföldi tőkeberuházások értékét 2020-ban csaknem 42 százalékos mértékben visszavetette a koronavírus-járvány.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2005 óta vezet statisztikát a vendégmunkások által hazajuttatott összegekről, azóta 69 milliárd eurót pumpáltak a hazai gazdaságba az „eperszedők”, ahogy emlegetni szokták a nyugati országokban munkát vállaló román állampolgárokat. Az összeg elképesztő léptékű, a keleti szomszéd 2019-es GDP-jének csaknem egyharmada.
Ugyanakkor szinte 30 milliárd euróval nagyobb annál a nettó összegnél, amennyit Románia a 2007-es csatlakozásától 2019 végéig kapott az Európai Uniótól.
A vendégmunkások hazaáramló pénze egyértelműen kedvező hatást gyakorol az ország gazdaságára: egyrészt bekerül a fogyasztásba, másrészt hozzájárul a külkereskedelmi mérleghiány mérsékléséhez és az euróárfolyam stabilitásához.
A folyó külkereskedelmi mérleghiány 2020. augusztus végén 5,8 milliárd euró volt, 17 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a külföldön dolgozók pénze nélkül a hiány körülbelül negyven százalékkal lett volna magasabb.
A Világbank szerint a kelet-európai térség országaiba tavaly 28 százalékkal kevesebb pénzt küldtek haza a külföldön dolgozók, ami Románia esetében majdnem kétmilliárd eurót jelent. Az elemzés szerint a visszaesést duplán szenvedte meg a hazai gazdaság. A koronavírus-járvány okozta globális válság, a nyugati gazdaságok recessziója következtében sok romániai vendégmunkás maradt állás nélkül, illetve megcsappant a jövedelme, ami miatt kevesebb pénzt küldtek haza, és ez a fogyasztás csökkenését vonta maga után. A Világbank tanulmánya szerint a koronavírus-járvány okozta válság következtében globális szinten 2020-ban húsz százalékkal csökkent a vendégmunkások által hazaküldött pénzösszeg – 2019-ben 7,2 milliárd dollárt pumpáltak a Nyugaton dolgozók a román gazdaságba, ami a harmadik legnagyobb összeg a régióban Ukrajna (15,8 milliárd) és Oroszország (10,6 milliárd) mögött.
Európában Montenegró, a Moldvai Köztársaság és Koszovó függ leginkább a vendégmunkások pénzétől, ami az illető országok GDP-jének 25,4, 16,2, illetve 15,6 százalékát jelenti. Románia esetében a vendégmunkások pénze a hazai össztermék hozzávetőlegesen 2,5 százalékát teszi ki.
2020-ban viszont a korábbi éveknél is nagyobb szükség lett volna a pénzükre, mivel a mérleghiány az első negyedévben 19 százalékkal, 4,45 milliárd euróra nőtt 2019-hez viszonyítva.
Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint ugyanakkor a vendégmunkások a Világbank becsléseinél kevesebb pénzt juttattak Romániába, összegzésük szerint 2018-ban ez az összeg hárommilliárd euróra rúgott. Az összeg több mint ötven százalékkal alacsonyabb a nemzetközi hitelintézet által megadott 6,7 milliárd eurónál. Figyelembe véve azonban, hogy az állandó jelleggel vagy ideiglenesen külföldön dolgozó román állampolgárok száma 3,5 millió körül mozog, az éves szinten fejenként 1915 eurót jelentő 6,7 milliárd euró nem tűnik eltúlzott értéknek.
Borítókép: Román vendégmunkások egy németországi uborkaültetvényen. (Fotó: Getty Images)
