A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) bő egy évvel ezelőtti becslése szerint alapján a világgazdaság 2021-ben 5,6 százalékkal bővülhetett a 2020-as 3,4 százalékos zsugorodás után, vagyis az országok többsége már utolérhette a koronavírus-járvány előtti teljesítményét – mutat rá összeállításában az Oeconomus. A Fitch Ratings arra is felhívja a figyelmet, hogy a tavalyi gazdasági növekedés lesz várhatóan a legnagyobb ütemű az 1973. évi 6,4 százalék óta.
Az eurózóna a korábbi várakozásokat felülmúlva, 5,2-kal bővülhetett 2021-ben, a 2020. évi 6,7 százalékos visszaesés után. Azonban az európai országok egyenetlen teljesítményt mutatnak
– hangsúlyozza az alapítvány elemzése, utalva arra, hogy Magyarország az év egészére várható 6,9 százalékos növekedéssel a legjobban teljesítő európai uniós tagállamok közé tartozhat 2021-ben. Megjegyzendő, hogy hazánk már a tavalyi második negyedévben utolérte a válság előtti teljesítményét, ami 2022-ben a vállalkozások megsegítésére több adónem csökkentését, a családok számára pedig adó-visszatérítést tesz lehetővé.
A járványhelyzet enyhülésével a világ gazdaságai újranyitottak, amely azonban nem csupán a dinamikus növekedést indított el, hanem sajátos kereslet-kínálati súrlódásokat okozott: 2021-ben ugyanis nem várt jelentős igény mutatkozott különféle áruk és szolgáltatások iránt. A gazdaságok újranyitása és a 2020. évi kényszer-megtakarítások egyenként nagymértékben hatottak a kereslet élénkülésére.
A járvány előtti szinthez képest is megnövekedett kereslettel az ipar, a feldolgozóipar, illetve az energiahordozók kitermelése nem tudta tartani a lépést – emeli ki az Oeconomus írása.
Az építőiparban faanyagból, betonból illetve acélból jelentkezett elégtelenség, a feldolgozóipart a műanyag-, az acél-, a félvezető- és a csiphiány sújtotta. A logisztika- és szállítmányozáságazatban konténerhiány alakult ki, amely sok esetben a munkaerő szűkösségével is párosult. Emellett az energiahordozók – például a kőolaj és földgáz – esetében is mutatkoztak hiányok, illetve jelentős áremelkedés.
Így tavaly a világ átlagában öt százalék körül alakulhatott az infláció, az eurózóna inflációja éves átlagban 2,2 százalékos lehetett 2021-ben. Magyarországon a világátlaggal megegyező mértékű szinten alakulhatott a mutató.
Az OECD előrejelzése alapján 2022-ben a hiányok majd fokozatosan rendeződhetnek, ezzel az inflációs nyomás is csökken: a mutató 2022-ben 3,5, 2023-ban háromszázalékos lehet. Ugyanakkor a gazdasági bővülés dinamikája is csillapodik, és stabilabban alakulhat: 2022-ben 4,5, 2023-ban 3,2 százalékos szinten.
Borítókép: Megkezdődik a CLA 250 e Coupé és a CLA 250 e Shooting Brake hibridmodellek gyártása a kecskeméti Mercedes-gyárban. Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon
