Súlyos következményekkel járhat az Európai Bizottság úgynevezett Farm to Fork (F2F), vagyis a Termőföldtől az asztalig, valamint a Biodiverzitás stratégiájának megvalósítása – derült ki a Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmányából, amelyet a napokban mutattak be a legnagyobb európai gazdálkodói érdekképviselet, a Copa–Cogeca webináriumán. A világ egyik legjobb agráregyetemének tartott intézmény tanulmánya azokra a mezőgazdasági termelésben várható következményekre fókuszál, melyek akkor következnének be, ha a két említett stratégiában foglaltakat a jogalkotó mostani akarata szerint vezetnék be.
Ahogyan arról lapunk is többször beszámolt, az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő a Termőföldtől az asztalig stratégiát, amely az európai zöldmegállapodás egyik fő intézkedésének számít. A klímasemlegesség elérése érdekében olyan intézkedéseket vezetnének be, amelyek alapjaiban rengetnék meg az unió mezőgazdaságát.
A növényvédőszer-használatot az évtized végéig ötven százalékkal csökkentenék, a műtrágyák felhasználását pedig húsz százalékkal fognák vissza. Az antibiotikumok esetében szintén ötvenszázalékos mérséklést irányoznak elő, míg az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát a jelenlegi nyolcról 25 százalékra növelnék alig pár év alatt.
Bár a stratégia bemutatása óta lassan egy év telt el, az abban foglaltak alátámasztását célzó hivatalos tanulmány a mai napig nem született meg. Ezt a hiányt próbálják pótolni a szakmai szervezetek, amelyek sorban készíttetik el a tanulmányokat.
Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA), az EU Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése, a Kieli Egyetem, valamint – legújabbként – a WUR által készített tanulmányok mind arra a következtetésre jutottak, hogy az F2F stratégia számos hiányosságot tartalmaz. A tanulmányok eredményei összecsengenek: az új uniós stratégia jelentős termelési és hozambeli visszaeséssel, komoly áremelkedéssel, nagy mértékű piacvesztéssel, ugyanakkor csak minimális környezeti, környezetvédelmi és klimatikus progresszióval járhat.
A holland egyetem most bemutatott szakmai anyag szerint – amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ismertetett – az uniós célkitűzések hatására a termelés átlagosan tíz-húsz százalékkal csökkenne, a visszaesés a búza esetében például 17 százalékra rúghat, míg az almánál akár a harminc százalékot is elérheti.
Abban szinte minden korábban megismert tanulmány egyetért, hogy az intézkedés nem csak a mezőgazdaságból élők helyzetét rontaná, az agrár-élelmiszeripar ellehetetlenítéséért a fogyasztók is nagy árat fizetnének.
A WUR egy további szakpolitikai tanulmánya szerint a szarvasmarha-, sertés- és tejtermelés általános csökkenése komoly áremelkedéshez vezethet, az USDA jelentése pedig ennél is tovább megy. Az amerikai kutatóintézet jelentése alapján 22 millió ember élelmiszerellátása kerülhet veszélybe az előttünk álló évtizedekben. A Kieli Egyetem tanulmánya azt vetíti előre, hogy bizonyos szektorokban Európa a világ vezető élelmiszer-exportőréből nettó importőrré válhat.
Bár Brüsszel a környezetvédelem oltárán áldozná fel az EU mezőgazdaságát, a kutatók szerint ez az áldozat kevés eredménnyel járhat, a stratégia ugyanis nem hatékony az éghajlatváltozás ellen. A JRC jelentése szerint a tervezet megvalósításával a károsanyag-kibocsátás valójában nem fog csökkenni, csak a helyszín változik majd. A termelés harmadik országokba történő kiszervezésével az üvegházhatású gázok kibocsátása is ott realizálódik majd.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és számos szakmai szervezet már korábban is jelezte, hogy az elemzések elvégzése nélkül készült stratégiák elfogadhatatlanok.
– Ezek a stratégiák alaptalanul olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezmények révén a harmadik országokból beérkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem felelnek meg – hívta fel a figyelmet a NAK.
A köztestület felháborítónak tartja, hogy hosszú hónapok óta nincs válasz arra, hogy vajon miért nem veszi figyelembe és miért titkolja el az Európai Bizottság a rendelkezésre álló adatokat, tudományos eredményeket. Az agrárium szereplői elengedhetetlennek tartják a teljes körű hatásvizsgálatot és annak közös kiértékelését.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
