Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkatársainak kutatás egyfajta gyors értékelést ad a 2021. évről a jelenleg rendelkezésre álló, a 2022. február 15-ig nyilvánosságra hozott adatok alapján. A gazdasági folyamatokat a szakértők elsősorban abból a szempontból értékelik, hogy azok miként hatottak az államadósság-mutatóra.
Az ÁSZ elemzőinek fő következtetése szerint a kormányzat által a 2021. évben folytatott gazdaságélénkítő fiskális politika sikeres volt. Mindezt egyértelműen alátámasztja, hogy a számos kockázat ellenére a gazdasági teljesítmény dinamikusan, 7,1 százalékkal bővült – emelik ki. Majd azonnal hozzáteszik azt is, hogy e növekedési ütem jelentősen meghaladja a 2021. év első felében az elemző szervezetek által becsült értéket, vagyis az előző évben is alulbecsülték a hazai gazdaság növekedési ütemét.
A számvevők fontosnak tartják megjegyezni, hogy a magyar gazdaság újraindítása nem az állami segélyek széles körű alkalmazásán, hanem a munkahelyek megtartását és a vállalkozások működőképességének fenntartását szolgáló intézkedéseken alapult. Ezek biztosították a gazdasági növekedés alapvető feltételét jelentő kínálatot és az ehhez kapcsolódó fogyasztást. A gazdaság újraindítása a 2021. év utolsó negyedévében a keresletösztönző lépésekre koncentrált, amelyek hatásai fontosak lesznek az idei évi gazdasági teljesítmény alakulása szempontjából – utalnak rá a szerzők.
Az előzetes adatok alapján a gazdasági növekedéshez a termelési oldalon az ipar és a szolgáltatások teljesítménye, míg a felhasználási oldalon a bruttó felhalmozás és a háztartások tényleges fogyasztása járult hozzá.
A beruházások esetén a kormányzat a az alacsonyabb előkészítettségi fokú beruházások elhalasztásával teret adott a nagyobb hozzáadott értéket biztosító vállalati beruházások megvalósításának. Az így elhalasztott beruházások későbbi megvalósítása pedig majd a következő évek gazdasági növekedését tudják támogatni – mutatnak rá.
A betétek formájában rendelkezésre álló tartalékok pedig 2021-ben rugalmasságot biztosítottak az államnak, azokból lehetett finanszírozni a gazdaság újraindítását szolgáló különböző kormányzati intézkedéseket – jegyzik meg a számvevők. – E tartalékok felhasználására pedig akkor került sor, amikor ezt a költségvetési és makrogazdasági folyamatok a leginkább indokolták – teszik hozzá.
Az államadósságot befolyásoló tényezők esetén meghatározó szempontot jelent, hogy a központi költségvetés bevételei a 2021. évben az előzetes adatok alapján az előirányzatot meghaladóan teljesültek
– emelik ki az elemzésben. Mindez érvényes az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társasági adóból származó bevételekre. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya kedvezőtlenül alakult – világítanak rá. Ebben jelentős szerepet játszott többek között az, hogy az államadóssággal kapcsolatos kamatkiadások a törvényi módosított előirányzathoz képest 392 és fél milliárd forinttal nagyobb összegben teljesültek, a központi költségvetés ugyanis mintegy hatszázmilliárdnyi kiadást előrehozott a 2021. évre, ezáltal növelve az idei évi költségvetés mozgásterét. Emellett az uniós programok megelőlegezése, főképp a programokhoz kapcsolódó bevételek tervezettnél alacsonyabb összegű teljesülése miatt, a tervezetthez képest 208,6 milliárd forinttal igényelt több hazai forrást – fűzik hozzá. Mint ismert, az Európai Unió a gazdasági válság kezelését szolgáló, Magyarországnak szánt 326 milliárd forintot tavaly nem fizette ki, ezáltal az e program keretében megvalósított intézkedések kiadásai a központi költségvetést terhelték.
Összességében a makrogazdaság tavalyi eredményei kedvező alapot jelentenek az idei gazdasági folyamatok számára. Alapvető kihívást a gazdasági növekedés fenntartása jelent, ugyanakkor a tavalyi második félévétől felerősödtek a kockázatok. Így a külső feltételek kedvezőtlen alakulása, az alacsony aktívummal rendelkező külkereskedelmi egyenleg, az infláció növekedése (részben a kereslet növekedése miatt), illetve a Covid–19 vírusjárvány további hullámainak megjelenése – foglalta össze elemzésében az ÁSZ.
Borítókép: Állami Számvevőszék (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
