Változni sosem késő: Vágjon bele, és dobjon le 100 kilót! (X)

Egy átlag magyar szén-dioxid-kibocsátása 11 és 12 tonna körül mozog évente. Azért, hogy megóvjuk a Földünket, és látható változást érjünk el a károsanyag-kibocsátásban, ezt a számot egyénenként 10 tonna alá kellene csökkentenünk. Talán soknak tűnhet, de az ártalomcsökkentés ma már a mindennapi élet számos területén lehetséges! Akár kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy egészségesebben és fenntarthatóbban éljünk. Most megmutatjuk, hogy például a dohányzás területén miként csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátását, és hogyan találhatja meg hétköznapi szokásainak ártalomcsökkentett verzióját!

Forrás: Shutterstock

A hagyományos, égéssel járó dohánytermékeknek meglepően magas a szén-dioxid-kibocsátása*. Az égés során a füstben rengeteg káros anyag jön létre, mely a dohányzóra, annak szűkebb és tágabb környezetére egyaránt ártalmas. A füstben keletkező több ezer vegyi anyag közül 93-ról már biztosan tudjuk, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Sokan nem tudják, de ezek az anyagok felelősek elsősorban a dohányzáshoz köthető megbetegedésekért is.

Kíváncsi arra, hogy mekkora a szén-dioxid-kibocsátása? A füstmentes kalkulátor segítségével egyszerűen kiszámíthatja személyes szén-dioxid-kibocsátását, vagyis azt a CO2-mennyiséget (kilogrammban kifejezve), amelyet a különféle tevékenységeivel és fogyasztásaival egy év alatt a környezetbe bocsát. Mivel a globális éghajlatváltozás elsődleges oka a légkör üvegházgáz- (elsősorban CO2-) koncentrációjának a civilizációs hatások általi növekedése, a kalkulátor azt is megmutatja, hogy személyes károsanyag-kibocsátásával mennyivel járul hozzá egy év alatt a földi légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségének növekedéséhez, illetve mekkora kibocsátáscsökkenést tud elérni a szokásainak megváltoztatásával. Töltse ki a tesztet, és tudjon meg többet!

A dohányzás minden formája káros, és számos betegség kialakulásáért felelős, és mivel jelentős a szén-dioxid-kibocsátása, a környezetkárosító hatása sem elhanyagolható. Egyedül a leszokással csökkenthetők 100%-ban a dohányzás környezeti és egészségügyi ártalmai. Sokan vannak azonban, akik az ismert kockázatok ellenére sem szoknak le. Ezen felnőtt dohányosoknak jelenthetnek alternatívát azok a füstmentes technológiák, melyek égés és füst hiányában akár 70–95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a cigaretták. Mivel a füstmentes technológiák esetében nem történik égés, így a közvetlenül a használatuk során keletkező szén-dioxid-kibocsátás is jelentősen kevesebb a hagyományos dohánytermékekhez képest, tehát a füstmentes alternatívák választása mindenképpen előrelépés az ártalomcsökkentés útján a cigarettázás folytatásához képest. A teljes ártalomcsökkentést azonban csak a leszokás biztosíthatja.

Az eldobált cigarettacsikk az egyik legelterjedtebb ember okozta szennyező anyag. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a dohánytermékek szűrői is papírból készülnek, így könnyen lebomlanak a természetben. A szűrők anyaga a cellulóz-acetát, egy módosított cellulózból készült bioműanyag. Ez a hagyományos petrolkémiai műanyagokhoz képest ugyan rövidebb idő alatt lebomlik, de a filterek így is nagymértékben hozzájárulnak a világszerte tapasztalható mikroműanyag-szennyezéshez. A szűrők emellett számos más anyagot – kormot, kátrányt stb. – is tartalmaznak, amelyek az eldobott filterekből folyamatosan beoldódnak a talajba, illetve a felszíni vizekbe. Bár sok fogyasztó megfelelően kezeli és helyezi el a dohányzással keletkező csikkeket, így is túl sok hulladék kerül a környezetbe. A szemetelés megszüntetésének leginkább fenntartható módja a megelőzés – legyen szó károsanyag-kibocsátásról vagy hulladékkezelésről. Tehát az a cél, hogy a dohányzók tartózkodjanak attól, hogy a csikkekkel szemeteljenek, és azokat a kommunális hulladékkal együtt

megfelelő hulladékgyűjtőkbe gyűjtsék. Kiemelt társadalmi feladat, hogy lehetővé váljon a megfelelő hulladékkezelés, tudatosodjon a közvéleményben a szemetelés problémájának súlyossága, és kialakuljon egy tudatos fogyasztói szemléletformálás, amely a megelőzést, valamint a műanyaghulladék hatékony csökkentését célozza meg.

Az egyszer használatos műanyagtermékek, így a dohánytermékek szűrői esetében a tudatosságnövelés érdekében az Európai Unió 2021. július 3-ától minden tagállamban kötelező jelölést vezet be. Mindössze néhány hét múlva már például a cigarettás dobozokon is (és minden egyéb szűrőt tartalmazó dohányterméken) feltűnik a „műanyagot tartalmazó szűrő” figyelmeztetés, egy rajzos piktogram kíséretében. Ez nem jelez változást az összetevőkre vonatkozóan, hanem az európai szabályozás miatt tüntetik fel a termékeken. A jelölés célja az, hogy tájékoztassa a felnőtt fogyasztókat arról, hogy ezeket a termékeket nem szabad eldobni, hanem a környezet védelme érdekében a megfelelő hulladékgyűjtőkbe kell elhelyezni.

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványaiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.

További információ: www.dobjle100at.hu

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Borítókép: Shutterstock