A 2021. évi konvergenciaprogram megjelenése óta eltelt egy évben a magyar gazdaságpolitika célja a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindítása volt. Ennek megfelelően kiemelt figyelmet kapott a munkahelyek védelme, a családok és a vállalkozások támogatása, a beruházások ösztönzése – olvasható a távirati iroda által ismertetett dokumentumban, amely szerint az újraindítás érdekében hozott kormányzati intézkedések eredményesek voltak, a magyar gazdaság 2021-ben rekordmértékben, 7,1 százalékkal bővült.
Ez jelentősen meghaladja a tavalyi dokumentum növekedési előrejelzését (4,3 százalék) és az Európai Unió tagállamai körében a hetedik legmagasabb növekedést jelenti.
Az idei konvergenciaprogram már a versenyképesség javítását, a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági növekedést, valamint az átlagos európai fejlettséghez történő további felzárkózást célozza. A növekedés pilléreit a kedvező munkaerőpiaci helyzet és a fogyasztás, a magas beruházási ráta, a kiépülő új kapacitások, valamint a visszaépülő szektorok jelenthetik. A dokumentum
2022-ben 4,3 százalékos, 2023-ban 4,1 százalékos növekedést jelez, a következő négy évben a bővülés mindvégig meghaladhatja a négy százalékot.
A program emellett az egyensúlyi mutatók tartós javítását irányozza elő: 2026-ig a hiány mértéke a GDP egy százalékára, míg az államadósság 63,1 százalékra csökkenhet. A dokumentum szerint bár a koronavírus-járvány egyre kevésbé jelent növekedési kockázatot, az orosz–ukrán háború elhúzódása több oldalról is kedvezőtlenül hat a gazdaságra, amely növeli az előrejelzések bizonytalanságát.
A konvergenciaprogram
erre az évre 8,9 százalékos inflációt jelez előre, a pénzromlás mértéke 2023-ban csökkenhet érdemben.
A kormány célja továbbra is az, hogy a családokat megvédje az áremelkedési folyamatoktól, ezt szolgálja a rezsicsökkentés politikája, az üzemanyagárak rögzítése, a lakossági kamatstop, valamint egyes élelmiszerek árának rögzítése.
Borítókép: A Budapart-beruházás egyik lakóépületének építése 2020 májusában (Fotó: Teknős Miklós)
