Újabb lakossági állampapírok kamatai emelkedtek Varga Mihály bejelentése szerint: ezúttal az egyéves magyar állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamata 3-ról 4,25 százalékra nő, míg a kétéves futamidejű Kincstári Takarékjegy 3,5 helyett 4,5 százalék kamatot fizet majd. Ezzel már
a rövidebb távon befektetők is vonzó hozamhoz juthatnak az állampapírokba való befektetéssel.
A múlt évtized közepén, amikor soha nem látott mélységbe csökkentek a jegybanki kamatok, az állampapírok kamatai is követték a mérséklődő trendet, jóllehet a lakossági állampapírok kamatai mindig magasabbak voltak egy kicsit, hogy vonzó alternatívát kínáljanak más befektetésekkel szemben. Nagy áttörést a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) elindítása jelentett, hisz az addig elérhető két-három százalékos fix hozamok után így ötéves futamidő mellett csaknem ötszázalékos hozamot lehetett elérni úgy, hogy a jegybanki meghatározó kamatszint még jóval egy százalék alatt volt.
A viszonylag magas kamatozású állampapír célja az volt, hogy erősen növekedjen a hazai lakossági állampapír-állomány, ezáltal az államadósság finanszírozása is nagyobb mértékben történjen hazai befektetők által, a kifizetett viszonylag magas kamat pedig így a hazai magánbefektetőkhöz vándoroljon. A lakossági állampapír-állomány meredeken növekedett:
ma már a teljes államadósság 25 százalékát hazai magánbefektetők finanszírozzák.
Az infláció tavalyi gyors növekedése után vonzóbbá váltak az inflációkövető állampapírok kamatai, így ezek iránt mutatkozott jelentős kereslet, majd a jegybanki kamatemelkedés megindulása és felgyorsulása után több lépésben is növelték a különféle állampapírok kamatát. Míg korábban rövidebb lejáratra csak szerény hozamot lehetett elérni (ennek az is célja volt, hogy hosszabb távra fektessen be a lakosság), most már az egy- és kétéves lejáratú kockázatmentes befektetések is vonzóvá váltak a jelenlegi lépéssel, hisz most már négy százalék feletti a kamat ezekre az időtávokra, vagyis nem sokkal kevesebb, mint a MÁP Plusz által elérhető ötéves hozam.
