Sörszövetség: továbbra is a 2019-es szint alatt a legnagyobb gyártók forgalma

Az első négy hónapban az öt legnagyobb magyarországi sörgyártó termelése 1,6 millió hektoliter volt, belföldi értékesítésük pedig 1,7 millió hektoliter, előbbi nyolc százalékkal, utóbbi négy százalékkal alacsonyabb a 2019. azonos időszakinál – mondta el az MTI kérdésére Kántor Sándor, az idén harmincéves Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója.

London, 2018. augusztus 7. Sört csapolnak a Nagy Brit Sörfesztiválon a londoni Kensington Olympia rendezvénycsarnokban 2018. augusztus 7-én. Nagy-Britannia legnagyobb sörfesztiválján több mint 900 féle sörfajtát ízlelhetnek meg a sörért rajongók. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga) Fotó: Facundo Arrizabalaga

A söriparban dolgozók száma a pandémia alatt nem csökkent: 2021 végén az öt legnagyobb magyar gyártó 1620 embert foglalkoztatott közvetlenül, ami enyhe növekedés a 2020. évi 1611 fős és a 2019. évi 1576 fős állományhoz képest

– mondta Kántor Sándor.A szakember szerint az első négyhavi adatok alapján valószínűtlen, hogy az iparág teljesítménye 2022 egészében elérné a járvány előtti szintet, inkább az látszik, hogy a gyártás nehézségekkel küzd. Úgy vélte, ennek lehetnek beszerzéssel kapcsolatos okai, és összefügg a gyártási költségek emelkedésével is.Arra a kérdésre, hogy várható-e a magyarországi sörpiacon is a németországihoz hasonló jelentős áremelés, elmondta:

piaci forrásokból és tagvállalataik általános kommunikációjából tudják, hogy a gyártás költségei drasztikusan nőttek az elmúlt nyolc hónapban, ami érinti a termelés és forgalmazás teljes szerkezetét: az alapanyag, az energia, a szállítás és a munkaerő költségeit is. Hogy az egyes vállalatok hogyan fognak erre reagálni, és a költségnövekedésből mennyit kénytelenek áthárítani a fogyasztóra, jelentősen függ az adott cég lehetőségeitől

– fogalmazott.

Azzal kapcsolatban, hogy jelenthet-e Magyarországon is problémát a palackhiány, amitől sajtóhírek szerint a németországi gyártók tartanak, Kántor Sándor elmondta:

a magyar sörforgalmazás szerkezete lényegesen eltér a németországitól, a kiskereskedelemben a végtelenszer újrahasznosítható alumíniumdoboz az uralkodó, ma ez a csomagolóanyag típus adja a kiskereskedelmi forgalom 70 százalék feletti részét. Magyarországon az újratölthető üveget – amelynek hiányától a német gyártók tartanak –, alapvetően a vendéglátásban használják, amely szinte teljes mértékben visszajuttatja a gyártókhoz az üres palackokat. Ezért arra nem kell számítani, hogy ebből hiány lépne fel.

A hazai piaci tendenciákról a szövetség igazgatója elmondta, hogy

az első négy hónapban folytatódott a szuperprémium és prémium sörök előretörése, forgalmuk a tavalyi bázishoz képest húsz-harminc százalékkal nőtt. Ha nem is ilyen mértékben, de két számjeggyel nőtt az ízesített és ízesítetlen alkoholmentes sörök eladása is. Ezzel a prémium kategória már a teljes forgalom harminc százalékát adja, az alkoholmentes sörök pedig stabilan az öt százalékát.

A Magyar Sörgyártók Szövetségét, a vezető hazai sörgyártók érdekképviseleti szervezetét 1992-ben alapították, tagja a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Borsodi Sörgyár Kft., a Carlsberg Hungary Kft.. A szövetség munkáját adatszolgáltatással segíti a Pécsi Sörfőzde Zrt. is. Az idén 30 éves szervezet tagja a brüsszeli székhelyű Európai Sörgyártók Szövetségének (Brewers of Europe).Kántor Sándor az évforduló kapcsán hangsúlyozta, hogy a sörszövetség és annak tagjai elkötelezett szereplői a magyar gazdaságnak, legyen szó foglalkoztatásról, gyártásfejlesztésről, fenntarthatósági vállalásokról. Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a szövetség tagjai 2010-ben elindították a magyar Returpack Kft. szabadalmán alapuló italdoboz-visszaváltási rendszerüket, és a magyar sörgyárak mára már évi százmillió sörösdobozt gyűjtenek össze, ami a hazai alumínium italosdoboz begyűjtés és újrahasznosítás oroszlánrészét adja.

Borítókép: Sört csapolnak a nagy brit sörfesztiválon (Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)