Az Európai Bizottság importvám bevezetését tervezi az orosz kőolajra – írja a német Der Spiegel. A hírportál szerint így az olajembargó hatálya alól kimaradó Barátság kőolajvezetéken áramló európai import annyira megdrágulna, hogy nem érné meg orosz olajat vásárolni. Az intézkedés bevezetésének szükségességét azzal indokolják, hogy Magyarország ne tudjon hosszú távon kőolajat importálni Moszkvából, és így abban bíznak, hogy ezzel végleg leállíthatnák az Európába irányuló orosz olajszállításokat.
A német baloldali hírportál szerint az importvám bevezetésének realitását az adja, hogy az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel dönthetne egy ilyen intézkedésről, így tehát a magyar miniszterelnök azt nem vétózhatná meg. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint azonban a kérdés nem ilyen egyszerű.
„Az Oroszország elleni uniós szankciók tekintetében azért van minden tagállamnak vétójoga, mert ez a kérdés nem tartozik az uniós hatáskörök közé. Azokban, amelyek viszont igen, az uniós döntéshozatal és jogalkotás során nincs vétójog, ott a Tanácsban minősített többséggel hozhatnak döntést a tagállamok, az alapító szerződések rendszerében pedig két ilyen terület van, ami most releváns lehet: a közös kereskedelempolitika és az energiapolitika. Ugyanakkor mind a kettő esetében érdemes lehet előre rögzíteni, hogy a helyzet nem olyan egyszerű, mint amennyire a kormánnyal nem szimpatizálók közül sokan láttatni szeretnék” – figyelmeztet saját honlapján a szakértő. Lattmann Tamás kiemelte:
Az Európai Bíróság gyakorlata szerint problémásnak látszik, ha az EU szankciós politikát próbál kereskedelempolitikává csomagolni. Az energiapolitika területén pedig maga az alapító szerződés rögzíti a tagállamok jogát az energiaforrások szabad megválasztására, amely a szerződés e fejezete szerinti intézkedéssel nem befolyásolható.
Az alkotmányjogász szerint bármelyik alapon születik uniós jogszabály, mind a két esetben megkerülhető egy magyar vétó, de mind a két esetben számítani kell arra, hogy a magyar kormány az EU Bíróságához fordul az elfogadott uniós döntéssel szemben, és jó esélye van, hogy nyerjen. Lattmann Tamás hozzátette, hogy ismerve az Európai Bizottság gyakorlatát, szerinte nem fogják vállalni ezt a kockázatot, és nem lehet majd számítani az importvám bevezetésére.
Az importvám bevezetését egyébként még májusban az Egyesült Államok vetette fel Európának, azonban ez sokkal inkább Washington, mint Brüsszel érdeke lett volna, ahogy arra akkor Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzője a közösségi oldalán figyelmeztetett.
Borítókép: A Barátság I. kőolajvezeték a szlovák Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai átemelőállomásánál (Fotó: MTI/Komka Péter)
