Dobogós hely a cégek hitelezésében

A koronavírus-világjárvány, majd a nemzetközi gazdaságot is érzékenyen érintő háború hosszú ideje nem látott nehézségeket hozott az új évezred harmadik évtizedére. Ez idő alatt, látszólag fittyet hányva a nehezített pályára, Magyarországon holdingba szervezett bankok, nagyszabású fú­ziók végrehajtásával megszületik a szektor második legnagyobb hitelintézete, amely finanszírozási tevékenységével 2022 első felében már a nagyvállalati ügyfélkör és speciális hitelezést ille­tően a top három, a közepes és a kisebb cégek viszonylatában piac­vezető szerepet tölt be.

GoBuda bevásárlóközpont Fotó: Kallus György / VG GoBuda bevásárlóközpont Fotó: Kallus György / VG Fotó: Világgazdaság/KALLUS GYORGY

A pandémia 2020 tavaszán szinte sokkolta, majd hibernálta a világgazdaságot, komplett ágazatokat juttatott a csőd szélére, ami után hosszú hónapok kellettek ahhoz, hogy újra magukhoz térhessenek a cégek, az emberek, az országok, a világ. A Magyar Bankholding Zrt. hazai tulajdonú pénzügyi holdingtársaság éppen ennek az esztendőnek a végén, pontosabban 2020. december 15-én kezdte meg a működését, miután megkapta az engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól. Nem sokkal később, 2021 márciusában megszületett a bankholding ötéves stratégiája is, amelynek alapján három hitelintézet, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék-csoport fúzióját 2023-ra hozzák tető alá a banki részvényeiket a közös holdingtársaságba apportált felek. A többlépcsős folyamat első jelentős lépéseként idén március 31-én már egyesült is a Budapest Bank és az MKB Bank, amely átmenetileg az utóbbi intézmény neve alatt működik tovább.

– A bankholding nagyvállalati és speciális hitelezési üzletágának – amelynek ügyfelei tízmilliárd forint fölötti éves nettó árbevételű és strukturált vagy projektfinanszírozást igénybe vevő cégek – jelentős része érkezett az MKB Bankból, ahol mindig is meghatározók voltak az e körbe tartozó partnerek és a hozzájuk kapcsolódó corporate banking tevékenység. A Takarék-csoport a kategóriába tartozó vállalati partnerei közül sokkal állt ingatlanfinanszírozási kapcsolatban, majd hozta át őket a holdingba, míg a Budapest Bank az utóbbi években lett aktív mindkét területen.

Így a közös nagyvállalati üzletágat is több oldalról gazdagította – adott betekintést a formálódó nagybank egyik meghatározó szegmensének felépítésébe Balogh Péter, a bankcsoport nagyvállalati és speciális hitelezés ügyvezető igazgatója.

Balogh Péter, Nagyvállalati és Speciális Hitelezés ügyvezető igazgató    Fotó: Kurucz Árpád

A bankcsoport nagyvállalati partnerei számára a gyűjtőfogalomként megjelölt speciális hitelezés részeként projektfinanszírozást, ingatlanprojektek finanszírozását végzi, de emellett pél­dául forrást biztosít vállalatfelvásárlásokhoz is – jelezte az ügyvezető igazgató. Megjegyezte: ennek alapján országosan benne vannak az első három legnagyobb vállalati finanszírozó között. A mintegy ezer céges ügyfelet, illetve ügyfélcsoportot magáénak mondható banki szegmens hitelállománya jelenleg 1200-1400 milliárd forintra rúg. Ezen belül kétszázmilliárd forint a cégekhez a Növekedési Kötvényprogramhoz (NKP) kapcsolódóan került. A hitelállomány mellett a nagyvállalati ügyfelek jelentős betétállományát is, 1600 milliárd forintot kezel a nagyvállalati terület.

A középvállalati ügyfelek a fókuszban

A március 31-én egyesült Budapest Bank és MKB Bank, valamint a velük közös irányítás alá tartozó Takarékbank együttesen a középvállalati ügyfelek finanszírozásában piacvezető szerepet tölt be. Az e kategóriába tartozó, egy- és tízmilliárd forint közötti nettó éves árbevételű társaságok és cégcsoportok, a magyar nemzetgazdaság kiemelt szereplői.

Az MKB Bank és Takarékbank középvállalati ügyfeleinek száma meghaladja a tízezres nagyságrendet – tudtuk meg Bertalan Sándortól, a bankcsoport középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatójától. A középvállalati ügyfélkapcsolati terület mintegy hétszázmilliárd forintos hitelállományt és 1100 milliárd forint betétállományt kezel – fűzte hozzá a szakember.

A középvállalati üzletágon belül kiemelt fókusszal rendelkezik az önkormányzati és intézményi ügyfélkör, amelynek támogatását a külön az erre a célra kialakított önkormányzati kompetencia-központ végzi.

A bankcsoport piaci pozíciója ebben a szegmensben meghatározó; ügyfélkörüket mintegy 1200 számlavezetett önkormányzat és további 3100 önkormányzati intézmény, illetve vállalkozás alkotja. Megtartva a kisebb méretű önkormányzatok piacán elért erős pozícióját, a jövőben akvizíciós tevékenységüket elsősorban a nagyobb költségvetéssel rendelkező önkormányzatok és a kapcsolódó intézményeik irányába kívánják erősíteni. Ennek első eredményei már látszanak: idén 22 új önkormányzat akvizíciójából kilenc önkormányzat egymilliárd forintot meghaladó költségvetésű – hangsúlyozta Bertalan Sándor.

Az önkormányzatok elsősorban forrás- és ügyfélkapcsolati szempontból kiemeltek, azonban a működésükhöz és a fejlesztéseik megvalósításához szükséges finanszírozási megoldásokkal is rendelkezésre áll a bankcsoport. Ezt megerősítik a kizárólag önkormányzatra vonatkozó, aktuális betét- és hitelállományi adok: az előbbi 190 milliárd forint, míg az utóbbi mindössze harmincmilliárd forint összegű.

A klasszikus banki szolgáltatásokat kiegészítendő, az üzletágon belül külön szervezet foglalkozik a faktoringügyletekkel. A már egységes irányítás alatt működő terület segítségével ezen a területen is komoly növekedést ért el a bankholding, amelynek mértéke az idei év első negyedévben negyvenszázalékos – emelte ki az ügyvezető igazgató.

Bertalan Sándor, Középvállalati ügyfélkapcsolat menedzsment és kompetencia központ ügyvezető igazgató Fotó: Kurucz Árpád

 

Nehéz időszak jön a finanszírozásban

Összességében elmondható, hogy az MKB Banknál elérhetők azok a klasszikus finanszírozási formák, amelyek gyors és hatékony megoldást jelentenek a vállalatok különböző életciklusaiban általánosan jelentkező finanszírozási igények kezelésére, legyen szó folyószámlahitelről, forgóeszközhitelről vagy beruházások finanszírozásáról. Ezeket pedig a koronavírus-járvány kitörése miatt behúzott satufék kiengedése utáni jegybanki, kormányzati kedvezményes vállalatfinanszírozási hitellehetőségek remekül kiegészítettek, pontosabban eleinte inkább megelőztek vagy helyettesítettek.

– Nagy segítséget jelentett a vírus utáni válságban a jegybank Növekedési Hitelprogramjának több konstrukciója – főként az NHP Hajrá! –, a Növekedési Kötvényprogram és a Széchenyi-hitelek, amelyekből a legtöbb vállalkozás betárazott, és még a mostanában kifutó, utolsó lehetőségekkel is várhatóan sokan élnek – vélekedtek az MKB hitelezési vezetői.

A vállalati hitelezésben azonban most ismét sajátos, nehéz időszak indult el. Miután a globális koronavírusból és az azzal járó gazdasági problémákból javarészt kilábaltak az egyes országok, a február 24-e óta tartó orosz–ukrán háború újabb problémákat vetett fel, amelyek nem kis mértékben növelik a bankok vállalati-hitelezési kockázatát.

Arról nem is beszélve, hogy a cégek is – gyakorlatilag mérettől függetlenül – mostanában háromszor is meggondolják, hogy belefogjanak-e egy beruházásba, fejlesztésbe. Teljesen kiszámíthatatlanná vált az építőipari anyagok ára, az ellátás, de akár még a mindennapi tevékenységük is egyik pillanatról a másikra veszélybe kerülhet. A magas infláció és a felfelé kúszó kamatok nem tesznek jót a gazdaság fejlődésének.

A jelenlegi időszakban kiemelten fontos szerepük van a vállalkozások hitelhez jutását segítő garanciáknak a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány részéről.

Krízis során edzett fejlődés

Ami a következő időszakot illeti, Ba­logh Péter és Bertalan Sándor is arra számít, hogy az idei év második felére a vállalkozások hitelezését segítő újabb kormányzati intézkedések születnek, ahogy például nemrég már be is jelentették a Széchenyi-kártya-program megújítását. Igaz, ez a lépés elsősorban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások hitelhez jutásának további támogatását szolgálja, nem annyira a nagy cégekét. Ahogy azonban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a program folytatásának bejelentésekor fogalmazott: a cél, hogy a háború okozta gazdasági helyzetben a rendelkezésre álló eszközei segítségével a magyar gazdaság elkerülje a hitel nélküli növekedés kialakulását.

Mindeközben a bankholding „válságban edzett” fejlődése és formálódása a lehető legjobb úton halad – fejtették ki az igazgatók.

Jelentős lépésnek számított a Budapest Bank és az MKB Bank március 31-i összeolvadása, amelyet az állományi migráció és a Takarékbank egyesülése fog követni. Arra a kérdésünkre azonban még nem kaptunk válasz, hogy mi lesz majd a nagy megabank végleges neve. Egyelőre az MKB Bank és a Takarék-csoport elnevezés él, s a Magyar Bankholding egy „munkanév”, amely addig tart, amíg végleg fel nem áll az új, összevont hitelintézet.

Borítókép: Illusztráció  (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)