A jelenlegi globális viszonyok között a párbeszéd jelenti a megújulás és a fejlődés útját, a széles körű együttműködés a fenntartható gazdasági növekedés „titkos receptje” – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Budapest Eurázsia Fórum 2022 című rendezvényen.
Matolcsy György a konferenciát megnyitó beszédében megjegyezte: a fenntarthatóság érdekében fel kell gyorsítani a zöldátmenetet és a digitális átállást, továbbá a tudás, a tehetség és a technológia fúziójára kell fektetni a hangsúlyt.
A jegybankelnök szerint a világgazdaság jövője múlik azon, hogy az emberiség képes-e tanulni a múlt hibáiból, továbbá hasznosítani tudja-e a tudományos eredményeket.
A fizika és a biológia értékes tanulságokkal szolgál a komplex rendszerekről, ezt a tudást a közgazdászoknak is el kell sajátítaniuk – idézte az MNB első emberét a távirati iroda, utalva arra, hogy nagyon sok a vesztenivaló, ha erre nem nyitott a szakma.
Matolcsy György beszélt arról is, hogy 2020 óta a világ jelentős nehézségekkel szembesül, a hét évig tartó fellendülés időszaka után olyan ciklus vette kezdetét, amely az 1970-es és az 1940-es éveket idézi. A ciklus sajátossága nemcsak az egyre magasabb infláció és a lassuló növekedés, de háborúkkal és katasztrófákkal is számolni kell is.
– A fenti problémák kezelésében segítséget nyújthat a komplex rendszerek működésének a mélyreható ismerete – erősítette meg az elnök. Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy mindig megvan a lehetőség a rendszer újraszabására, a szélsőséges helyzeteket el lehet kerülni, a fenntartható növekedés feltételeit pedig meg lehet teremteni.
– A magyar kormány intézkedései mögött összetett gondolkodásmód húzódik meg, amely figyelembe veszi az emberek alapvető szükségleteit, így például a valahová tartozás, a törődés és a biztonság iránti igényt; mindez magyarázatot ad arra, hogy a kormány mit miért tesz – fejtette ki Csák János. A kultúráért és innovációért felelős miniszter úgy ítélte meg, a verseny és az együttműködés a világ különböző részei között annak mentén fog eldőlni, hogy a legmélyebb emberi szükségletek megszólításában ki hogyan képes teljesíteni.
Mint utalt rá, a valahova tartozás érzése az egyik legmélyebb emberi szükséglet, jelen van például a hazaszeretet érzésén keresztül még olyan individualista társadalmakban is, mint az amerikai. Rámutatott: a kormány feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek törődhessenek magukkal, szeretteikkel és közösségeikkel. Nem az a jó társadalom, ahol a kormány kész megoldásokat kínál, hanem az, ahol az egyének a saját erőforrásaik és szerencséjük alapján képesek boldogulni – fűzte hozzá.
Néhány kérdés van, amely nem hagy éjszaka aludni, az egyik ilyen a termékenységi ráta, amely mostanra 1,6 százalékra emelkedett Magyarországon a 12 évvel ezelőtti, az unióban sereghajtó 1,2 százalékról
– osztotta meg a konferencia résztvevőivel. Ahhoz, hogy egy társadalom újratermelje önmagát, 2,1 százalékos rátára van szükség; a probléma világszerte számos országban jelentkezik Dél-Korea mutatója például 0,8 százalék – világított rá.
A miniszter szerint
segíteni kell a nőket abban, hogy a jelenlegi uniós átlagot jelentő 29 éves kor előtt vállalhassák az első gyermeküket, és legyen idő még második és harmadik gyerekre is. Ezt a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével – a férfiak számára is –, illetve a családi adókedvezményekkel kívánja elősegíteni a kormányzat.
A másik terület, amely a minisztert megfogalmazása szerint „ébren tartja” éjszaka, a közepes jövedelmi csapdahelyzet, amely a magyarországihoz hasonló duális gazdaságokat jellemzi. A kormány ambíciója, hogy az ország növelje a hazai részt a termelésben, a kis- és középvállalati szektor megerősödjön, innovatívabb legyen, növekedjen a fejlesztők száma. Enélkül hosszabb távon a családpolitika finanszírozása nehezen képzelhető el - hangsúlyozta.
Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. (Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)
