Perlusz László aláhúzta, hogy a minimálbér-emelés nem csak attól függ, hogy mekkorát emel a versenyszféra vállalkozói oldala, hanem attól is, hogy miképp alakulnak a munkabérhez kapcsolódó adó- és járulékterhek. A tavalyi, 20 százalékos emelésről szóló minimálbér-megállapodást nagyban megkönnyítette, hogy a kormány 4 százalékponttal csökkentette a szociális hozzájárulási adót, míg a helyi iparűzési adót megfelezte. Szerinte egyébként most is lenne tere egy nagyobb arányú adócsökkentésnek, ugyanis – az emelkedő keresetek, infláció és fogyasztás miatt – áfában és szja-ban több folyna vissza a költségvetésbe, és a többletbefizetés nyugdíjjárulék-ágon a nyugdíjalapot is gyarapítaná.
Ez a válság, amely közelít, sokkal súlyosabb lehet, mint a Covid-válság
– figyelmeztetett Perlusz László, emiatt szorgalmazzák a munkaadók a kormánynál, hogy ne csak a feldolgozóipari cégekre vonatkozzon az általa nagyon jónak nevezett energaintenzív kkv-kat megsegítő program, hanem terjesszék ki a többi ágazatra is, legyen szektorsemleges. Szerinte a szolgáltató szektorban vagy a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalatok a gyártócégeknél sokkal jobban vannak beágyazva a magyar gazdaságba, tehát az ő kiesésük sokkal nagyobb károkat okozna. A VOSZ főtitkára a készülő munkahelyvédelmi bértámogatásról úgy vélekedett, hogy ugyan még mindig a munkaerőhiány okozza a problémát, viszont szerinte nem szabad megvárnia a kormánynak, hogy elinduljon egy elbocsátási hullám, ezért már most el kell kezdeni a program feltételeinek bemutatását.
Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Feldarabolt sertéshús az MCS Vágóhíd Zrt. sertésvágóhídján (Fotó: MTI/Sóki Tamás)