Jelentős fejlesztések valósultak meg az elmúlt években a hazai madárvilág védelme érdekében. Az áramszolgáltatók több ezer kilométer hosszú vezetékszakaszt korszerűsítettek annak érdekében, hogy minél kevesebb madár pusztuljon el áramütés miatt. Nagy István képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült: a korábbi időszakokban épült, madarakra veszélyes vezetékek madárbaráttá alakítása terén több országrészben is zajlottak nagyszabású projektek, több százmillió forintos vagy akár milliárdos nagyságrendben, európai uniós és áramszolgáltatói közös finanszírozással.
Összesen 3446 kilométer hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése, 120 kilométer hosszú légkábelt cseréltek le földkábellel, emellett 2724 láthatóságnövelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében a szolgáltatók.
Az agrárminiszter szerint ezzel számos természetvédelmi körzetben sikerült felszámolni a problémát. A madárvédelmi fejlesztések egyebek mellett a Hortobágyi Nemzeti Park belső területein, a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben és a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben zárultak le.
A madárvilágot fenyegető egyik legsúlyosabb veszély a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés miatti pusztulás, amelynek hazánkban becslések szerint akár 30–100 ezer madár is áldozatul eshet évente.
Az 1984–2019 között összegyűjtött adatok szerint áramütések miatt 954 fehér gólya pusztult el hazánkban. Ez az adat részben a nemzeti park igazgatóságok és az MME önkéntesei által kampányszerűen végzett felmérésekből, illetve a lakossági bejelentésekből adódik össze.
A probléma felszámolására írta alá 2008 februárjában a természetvédelemért felelős tárca, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint az érintett áramszolgáltató társaságok az akadálymentes égbolt megállapodást, amelyhez a későbbiekben több szakmai szervezet és cég is csatlakozott. A megállapodás egyik fontos mérföldköve volt, hogy az áramszolgáltatók vállalták, hogy az épülő, új elektromos szabadvezetékeket minden esetben a madárvilág biztonságát figyelembe véve építik meg. Ez az előírás a természet védelméről szóló törvénybe is beépült.
Az együttműködés lényeges eleme az olyan műszaki megoldások közös kidolgozása, amelyek az áramellátás körülményeit is teljesítik, ugyanakkor biztonságot is jelentenek a madarak számára.
Az elmúlt évek eredményeire építve az Agrárminisztérium hazai költségvetési forrásból korábban egy átfogó tanulmányt készíttetett, amely műszaki rajzokkal és a madarak szempontjából biztonságot jelentő paraméterek megadásával segíti a tervezők és a hatóságok munkáját.
Az úgynevezett konfliktustérkép elkészítése óta szerzett újabb előfordulásai és madárpusztulási adatok, illetve a konkrét végrehajtással kapcsolatos tapasztalatok alapján ugyanakkor jól látható, hogy a van még mit tenni annak érdekében, hogy a minimálisra csökkenjen az áramütés miatt elhullott madarak száma.
– Országos szinten foglalkozunk a problémával. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az áramszolgáltatókkal folyamatos a párbeszéd, jelentős előrelépések is vannak, de a probléma megoldása a nagyságrend miatt több évtizedre szóló, rendkívül költség- és kapacitásigényes feladat – jegyezte meg a miniszter.
A legújabb kutatások ugyanis újabb problémákra is rávilágítottak. A közelmúltban derült fény arra, hogy a szeméttelepeken található oszlopok egy része különösen nagy veszélyt jelent a gólyákra, amelyek a táplálék miatt gyűlnek a szeméttelepekre, és ott pihennek a vezetéket tartó oszlopokon. Nagy István szerint már megkezdődött az egyeztetés ezeknek a különösen veszélyes oszlopfejeknek a madárbaráttá alakításáról. Több helyszínen megtörtént az oszlopfejek cseréje, további kiemelten fontos szakaszok átalakítása is folyamatban, illetve tervezés alatt van.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
