Lerántotta a leplet a The New York Times a szankciópárti országokról

Moszkva a háború kilencedik hónapjába lépve is jelentős összegeket tud keresni, írja az amerikai liberális lap.

Magyar Nemzet
2022. 11. 22. 18:41
null
Russian President Vladimir Putin applauses as he attends an online conference in his residence Novo-Ogaryovo outside Moscow on November 22, 2022. - President Vladimir Putin oversaw, on November 22, the launch of a new nuclear-powered ice-breaker as Russia pushes to develop the Arctic and seek new energy markets amid sanctions over Ukraine. Addressing a Saint Petersburg ceremony for the launch of the Yakutia ice-breaker by video link, Putin said such vessels were of "strategic" importance for Russia. (Photo by Alexei Babushkin / SPUTNIK / AFP) Fotó: AFP

Moszkva a háború kilencedik hónapjába lépve is jelentős összegeket tud keresni, írja az amerikai liberális lap.

Az Európai Unió számos elkötelezetten szankciópárti tagállama is növelte Oroszországgal zajló kereskedelmének volumenét az orosz–ukrán háború kitörése óta, így egyértelműen saját szavaival ellentétesen cselekszik – derül ki az Observatory of Economic Complexity  (OEC) kimutatásából. A The New York Times az OEC adatsorából részletes elemzést készített, ezek főbb megállapításait szemlézte a Mandiner.

A gazdasági elemzőintézet Oroszország 13 fontos kereskedelmi partnerének Oroszországba irányuló exportját és onnan származó importját vizsgálta: a kereskedelmi volumen szerinti sorrendben Kínáét, Németországét, az Egyesült Államokét, Törökországét, Dél-Koreáét, az Egyesült Királyságét, Hollandiáét, Japánét, Indiáét, Belgiumét, Spanyolországét, Brazíliáét és Svédországét. Az adatsor úgy állt össze, hogy a vizsgált országok és Oroszország 2017–2021 közötti átlagos havi kereskedelmi forgalmát hasonlították össze a háború utáni hónapok átlagával – ismertette a portál cikke.

 

Kiderült: Oroszországgal folytatott kereskedelmét a tizenháromból csak öt ország csökkentette, érdemi csökkenés ezen belül is csak az Egyesült Királyság (–79 százalék), Svédország (–76 százalék), illetve az Egyesült Államok (–35 százalék) Oroszországhoz fűződő kereskedelmi kapcsolataiban történt. Dél-Korea és Oroszország kereskedelmi volumene is 17 százalékkal csökkent ugyan, de rendkívül egyoldalúan: míg az Oroszországba irányuló dél-koreai export 43 százalékkal, Dél-Korea orosz importja csak 4 százalékkal csökkent, így Oroszország a velük folytatott kereskedelmen messze jobban keres most, mint korábban, és Dél-Korea sem mondott le az orosz nyersanyagokról. 

Ennél még súlyosabb a helyzet Németországban, amely úgy ért el 3 százalékos csökkenést Oroszországgal folytatott kereskedelmének volumenében, hogy a korábbinál 51 százalékkal kevesebb német árut küld Oroszországba, Oroszországból származó importjának értéke ugyanakkor 38 százalékkal növekedett.

 Ennek hátterében a gázárrobbanás áll, s ezen a kereskedelmi átrendeződésen is kitűnően kerestek az oroszok.

A fennmaradó nyolc ország ugyanakkor gátlástalanul kihasználta az Oroszország nyújtotta kereskedelmi lehetőségeket. 

Így járt el az Oroszországot szankcionáló Nyugathoz sorolható országok közül Hollandia, Japán, Belgium és Spanyolország: a holland–orosz kereskedelem 32, a japán–orosz 13, a belga–orosz 81, a spanyol–orosz 57 százalékkal bővült. Ezen országok mindegyike jelentősen kevesebb árut exportál ma Oroszországba, mint korábban, ugyanakkor a „mindössze” 40 százalékos importnövekedést felmutató Japánon kívül mindegyikük több mint duplaannyit importál onnan, busás jövedelmet biztosítva Oroszországnak – s mivel az orosz vezetékes gáztól gyakorlatilag független országokról beszélünk, itt a németekéhez hasonló kényszerhelyzetről szó sincs, ezek a derék szankciópárti országok azért adnak ma Oroszországnak több pénzt, mint február 24-e előtt, mert üzleti megfontolások mentén így döntöttek.

Belgium esetében egyre gyanúsabb, hogy valóban a szankciók alól gondosan kihagyott, pedig semmilyen szempontból nem stratégiai jelentőségű gyémántbiznisz bevételeiről van szó.

A Mandiner ismertette az adatsort összeállító elemzőintézet vezető közgazdászának nyilatkozatát is. Gilberto Garia-Vazquez a The New York Timesnak elmondta: 

Oroszország a gazdasági szankcióknak jobban ellen tudott állni, mint arra számítani lehetett, s ebben segítette a magas olaj- és gázár, illetve a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk.

A lap elemzésében azt írja, „eddig ezek az adatok azt támasztják alá, hogy mennyire beágyazódott Oroszország a globális gazdaságba, ezáltal Moszkva a háború kilencedik hónapjába lépve is jelentős összegeket tud keresni.”

A teljes cikk itt érhető el: https://mandiner.hu/cikk/20221101_new_york_times_elhibazott_szankciok_oroszorszag_nyugat

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.