Még nehezebb lesz eladósodni

Több ponton is módosítaná a kormány a jegybanktörvényt egy új törvénytervezet szerint. Ennek egyik pontja közvetlenül érintené az ügyfeleket, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke újabb adósságféket határozhat meg a magánszemélyeknek nyújtott hitelekre és lízingszerződésekre. Ez sok esetben eredményezhet alacsonyabb összegű hitelképességet.

Bank hitel illusztráció Fotó: Kurucz Árpád

A jelzáloghiteleknél a rövidebb kamatperiódus kockázatosabb, ezért ilyen kölcsönökkel kevésbé terhelhetjük a bérünket – figyelmeztet Gergely Péter. A legnagyobb kockázatot a változó kamatozás jelenti, ezért erre a havi jövedelmünknek csupán 25 vagy 30 százalékát költhetjük. Ezeknek a hiteleknek a kamata akár háromhavonta változhat, és a hitelfizetés hamar elviselhetetlen terhet jelenthet egy háztartás számára. Ezekre a hitelekre is érvényben van van jelenleg a kamatstop – jelzi a szakértő. Az öt évnél hosszabb, de tíz évnél rövidebb kamatperiódusú hitelek törlesztésére a fizetésünk 35, illetve 40 százalékát, egy tízéves vagy végig fix kamatozású hitelre pedig ötven, illetve hatvan százalékát fordíthatjuk. Ezek kamata sokkal ritkábban, vagy egyáltalán nem változik – fűzi hozzá a szakértő.

Az adósságfékszabályok másik pillére a HFM. A bank nem adhat a fedezetként felajánlott ingatlan vagy ingatlanok piaci értékének nyolcvan százalékánál több hitelt. Ezért készül az ingatlanról értékbecslés, de számít az elhelyezkedése is, például megyeszékhelyen fekvő ingatlant nagyobb részben engednek terhelni, mint kisebb városban lévőt.

A jegybanktörvény mostani módosításával egy új mutató jöhet be a képbe, ez pedig a Jövedelemarányos Tartozás, az LTI (Loan to Income) – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu hitelszakértője. Ez az éves jövedelem arányában határozná meg a tartozást, és azt mondaná meg, hogy az éves jövedelmünknek legfeljebb hányszorosát vehetjük fel hitelként.

A szigorú gyakorlat tovább szigorodna

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenleg érvényes két mutató, illetve az általuk meghatározott felső limitek megfelelően védik az adósokat és a bankokat is 

– mondja Gergely Péter. Magyarország egyébként szigorúnak számít az adósságfékszabályok alkalmazása terén. 

Az Európai Unióban összesen öt-hat országban veszik igénybe mindkét mutatót kötelező jelleggel, és még akad néhány, amely ajánlásként fogalmazza meg. Több tagállamban használják csak az egyik vagy csak a másik mutatót kötelezően, illetve ajánlásként, de van, ahol egyik sem előírás. 

Az új, jövedelemarányos eladósodás mértékét meghatározó mutatót fél tucat országban alkalmazzák Európában kötelezően vagy ajánlásként, a három mutatót együtt pedig csak egy helyen használják, de ott is csak ajánlás jelleggel.

Fontos tudni – teszi hozzá a szakértő –, hogy ezek a limitek a felső határát szabják meg az adható hitelnek, de a bankok általában konzervatívak a hitelnyújtásban, és nem engedik az adóst a felső határig nyújtózni. Alaposan megvizsgálják a hitelfelvevők jövedelmi helyzetét és az ingatlant is, ráadásul a limiteket minden újabb hitelfelvételnél átszámolják. Az egyébként is szigorú Magyarország tehát az új mutatóval még tovább szigorítana.

Az MNB figyeli, hogy a nyújtott hitelek mennyire közelítik meg a JTM és HFM limiteket. A 2022. első félévi statisztikákból az látszik, hogy a hitelek 24 százaléka van negyvenszázalékos JTM felett, és 27 százaléka hetvenszázalékos HFM felett. Ez azt jelenti, hogy a hiteleknek csupán negyede tekinthető kifeszítettnek, ami nem tűnik veszélyesnek.

Érdemes viszont szemrevételezni a tendenciát is – mutat rá Gergely Péter. A HFM tekintetében csökkent, viszont a JTM tekintetében nőtt a felső határhoz közel eső hitelfelvevők száma, és a szakemberek arra számítanak, hogy ez a tendencia folytatódik. A hitelek törlesztőinek fizetése tehát egyre nagyobb terhet jelent majd a pénztárcánkra. A jegybank most az adósokat újabb adósságfékszabállyal védheti. A törvénymódosítás jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)