A magyar jogban 2015 óta léteznek az úgynevezett adósságfékszabályok. Ezek alapján húzzák meg a felső határát annak a hitelösszegnek, amelyet a kérelmező még biztosan vissza tud fizetni, és nem dönti őt anyagi romlásba. Eddig erre két mutatószámot használtak, amelyeket most kiegészítenének egy harmadikkal.
A bankok eleinte saját mérlegelés alapján döntöttek
Korábban a bankok a saját, belső számításaik és szabályzatuk mentén határozták meg, hogy mekkora hitelt adnak egy ügyfélnek, az összeget nem szorították korlátok közé törvényi maximumok. Azt gondolnánk, hogy ez elegendő, hiszen a bankok elég szigorúak, ha hitelnyújtásról van szó.
Nem meglepően, azokat a jól fizető adósokat szeretik, akik végig törlesztik a hitelüket, és a bank minden kamatot beszedhet a kölcsönadott pénze után. A rosszul teljesítő vagy épp bedőlt hiteleket viszont – érthető okokból – igyekeznek elkerülni. A másik oldalról pedig a hitelfelvevők sem szeretnék a teljes fizetésüket törlesztésre költeni, pláne elveszíteni a házukat, így ők is óvatosak.
Az önszabályozás azonban mégsem bizonyult elég szigorúnak. Sok hitelfelvevőt hatalmas törlesztőrészletek terheltek, és adósságot adósságra lehetett halmozni. A devizahitelek fénykorában, és később a 2008-as hitelválság alatt kiderült, hogy ennél jóval komolyabb intézkedésekre van szükség.
A hiteligénylőket meg kell védeni az adósságspiráltól, a bankokat pedig a hitelezési veszteségektől. Már 2009-től léteztek bizonyos vonatkozó szabályok, de a megoldást végül a 2015-ben hatályba lépett, majd 2018-ban szigorított 32/2014. számú MNB rendelet hozta meg.

Ez a jogszabály két adósságfékszabályt vezetett be a hitelezési folyamatba. Az egyik a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM), a másik pedig a Hitelfedezeti Mutató (HFM) – mutat rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu hitelszakértője, aki kérdésünkre elmagyarázza, hogy melyik mutató mit jelent, és milyen új elemmel bővül majd a lista.
Két egységes mutató már bevált
A JTM arra vonatkozóan állít fel korlátot, hogy az adós a jövedelmének legfeljebb hány százalékát költheti hitelek törlesztőrészletének fizetésére. A mutató meghatározásához a hiteligénylő összes már meglévő és újonnan igényelt hitelét számba kell venni. Így a havi adósságszolgálat kiszámításánál számolnak a korábban felvett, de még futó személyi kölcsönökkel, áruhitelekkel, de a hitelkártya-tartozásokkal és folyószámla-hitelkeretekkel is.
Meglévő tartozást elhallgatni nem lehet, a Központi Hitelinformációs Rendszer, azaz a KHR ugyanis minden adósságunkra vonatkozó adatunkat tartalmazza. Ahhoz pedig, hogy a bank lekérdezze a hiteltörténetünket, a hozzájárulásunkat kell adni. A jövedelmünk nagysága és a hitel típusa – illetve ha lakáshitelről van szó, akkor annak a kamatperiódusa – határozza meg, hogy mekkora összeget vehetünk fel. A határ az ötszázezer forintos havi nettó jövedelem.