Még nehezebb lesz eladósodni

Több ponton is módosítaná a kormány a jegybanktörvényt egy új törvénytervezet szerint. Ennek egyik pontja közvetlenül érintené az ügyfeleket, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke újabb adósságféket határozhat meg a magánszemélyeknek nyújtott hitelekre és lízingszerződésekre. Ez sok esetben eredményezhet alacsonyabb összegű hitelképességet.

Bank hitel illusztráció Fotó: Kurucz Árpád

A magyar jogban 2015 óta léteznek az úgynevezett adósságfékszabályok. Ezek alapján húzzák meg a felső határát annak a hitelösszegnek, amelyet a kérelmező még biztosan vissza tud fizetni, és nem dönti őt anyagi romlásba. Eddig erre két mutatószámot használtak, amelyeket most kiegészítenének egy harmadikkal.

A bankok eleinte saját mérlegelés alapján döntöttek 

Korábban a bankok a saját, belső számításaik és szabályzatuk mentén határozták meg, hogy mekkora hitelt adnak egy ügyfélnek, az összeget nem szorították korlátok közé törvényi maximumok. Azt gondolnánk, hogy ez elegendő, hiszen a bankok elég szigorúak, ha hitelnyújtásról van szó. 

Nem meglepően, azokat a jól fizető adósokat szeretik, akik végig törlesztik a hitelüket, és a bank minden kamatot beszedhet a kölcsönadott pénze után. A rosszul teljesítő vagy épp bedőlt hiteleket viszont – érthető okokból – igyekeznek elkerülni. A másik oldalról pedig a hitelfelvevők sem szeretnék a teljes fizetésüket törlesztésre költeni, pláne elveszíteni a házukat, így ők is óvatosak.

Az önszabályozás azonban mégsem bizonyult elég szigorúnak. Sok hitelfelvevőt hatalmas törlesztőrészletek terheltek, és adósságot adósságra lehetett halmozni. A devizahitelek fénykorában, és később a 2008-as hitelválság alatt kiderült, hogy ennél jóval komolyabb intézkedésekre van szükség. 

A hiteligénylőket meg kell védeni az adósságspiráltól, a bankokat pedig a hitelezési veszteségektől. Már 2009-től léteztek bizonyos vonatkozó szabályok, de a megoldást végül a 2015-ben hatályba lépett, majd 2018-ban szigorított 32/2014. számú MNB rendelet hozta meg. 

Jelenleg a 2015-ben született, majd 2018-ban szigorított 32/2014. számú MNB rendelet szabályozza a hitelezés biztonságosságát

Ez a jogszabály két adósságfékszabályt vezetett be a hitelezési folyamatba. Az egyik a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM), a másik pedig a Hitelfedezeti Mutató (HFM) – mutat rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu hitelszakértője, aki kérdésünkre elmagyarázza, hogy melyik mutató mit jelent, és milyen új elemmel bővül majd a lista.

Két egységes mutató már bevált

A JTM arra vonatkozóan állít fel korlátot, hogy az adós a jövedelmének legfeljebb hány százalékát költheti hitelek törlesztőrészletének fizetésére. A mutató meghatározásához a hiteligénylő összes már meglévő és újonnan igényelt hitelét számba kell venni. Így a havi adósságszolgálat kiszámításánál számolnak a korábban felvett, de még futó személyi kölcsönökkel, áruhitelekkel, de a hitelkártya-tartozásokkal és folyószámla-hitelkeretekkel is. 

Meglévő tartozást elhallgatni nem lehet, a Központi Hitelinformációs Rendszer, azaz a KHR ugyanis minden adósságunkra vonatkozó adatunkat tartalmazza. Ahhoz pedig, hogy a bank lekérdezze a hiteltörténetünket, a hozzájárulásunkat kell adni. A jövedelmünk nagysága és a hitel típusa – illetve ha lakáshitelről van szó, akkor annak a kamatperiódusa – határozza meg, hogy mekkora összeget vehetünk fel. A határ az ötszázezer forintos havi nettó jövedelem.

A jelzáloghiteleknél a rövidebb kamatperiódus kockázatosabb, ezért ilyen kölcsönökkel kevésbé terhelhetjük a bérünket – figyelmeztet Gergely Péter. A legnagyobb kockázatot a változó kamatozás jelenti, ezért erre a havi jövedelmünknek csupán 25 vagy 30 százalékát költhetjük. Ezeknek a hiteleknek a kamata akár háromhavonta változhat, és a hitelfizetés hamar elviselhetetlen terhet jelenthet egy háztartás számára. Ezekre a hitelekre is érvényben van van jelenleg a kamatstop – jelzi a szakértő. Az öt évnél hosszabb, de tíz évnél rövidebb kamatperiódusú hitelek törlesztésére a fizetésünk 35, illetve 40 százalékát, egy tízéves vagy végig fix kamatozású hitelre pedig ötven, illetve hatvan százalékát fordíthatjuk. Ezek kamata sokkal ritkábban, vagy egyáltalán nem változik – fűzi hozzá a szakértő.

Az adósságfékszabályok másik pillére a HFM. A bank nem adhat a fedezetként felajánlott ingatlan vagy ingatlanok piaci értékének nyolcvan százalékánál több hitelt. Ezért készül az ingatlanról értékbecslés, de számít az elhelyezkedése is, például megyeszékhelyen fekvő ingatlant nagyobb részben engednek terhelni, mint kisebb városban lévőt.

A jegybanktörvény mostani módosításával egy új mutató jöhet be a képbe, ez pedig a Jövedelemarányos Tartozás, az LTI (Loan to Income) – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu hitelszakértője. Ez az éves jövedelem arányában határozná meg a tartozást, és azt mondaná meg, hogy az éves jövedelmünknek legfeljebb hányszorosát vehetjük fel hitelként.

A szigorú gyakorlat tovább szigorodna

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenleg érvényes két mutató, illetve az általuk meghatározott felső limitek megfelelően védik az adósokat és a bankokat is 

– mondja Gergely Péter. Magyarország egyébként szigorúnak számít az adósságfékszabályok alkalmazása terén. 

Az Európai Unióban összesen öt-hat országban veszik igénybe mindkét mutatót kötelező jelleggel, és még akad néhány, amely ajánlásként fogalmazza meg. Több tagállamban használják csak az egyik vagy csak a másik mutatót kötelezően, illetve ajánlásként, de van, ahol egyik sem előírás. 

Az új, jövedelemarányos eladósodás mértékét meghatározó mutatót fél tucat országban alkalmazzák Európában kötelezően vagy ajánlásként, a három mutatót együtt pedig csak egy helyen használják, de ott is csak ajánlás jelleggel.

Fontos tudni – teszi hozzá a szakértő –, hogy ezek a limitek a felső határát szabják meg az adható hitelnek, de a bankok általában konzervatívak a hitelnyújtásban, és nem engedik az adóst a felső határig nyújtózni. Alaposan megvizsgálják a hitelfelvevők jövedelmi helyzetét és az ingatlant is, ráadásul a limiteket minden újabb hitelfelvételnél átszámolják. Az egyébként is szigorú Magyarország tehát az új mutatóval még tovább szigorítana.

Az MNB figyeli, hogy a nyújtott hitelek mennyire közelítik meg a JTM és HFM limiteket. A 2022. első félévi statisztikákból az látszik, hogy a hitelek 24 százaléka van negyvenszázalékos JTM felett, és 27 százaléka hetvenszázalékos HFM felett. Ez azt jelenti, hogy a hiteleknek csupán negyede tekinthető kifeszítettnek, ami nem tűnik veszélyesnek.

Érdemes viszont szemrevételezni a tendenciát is – mutat rá Gergely Péter. A HFM tekintetében csökkent, viszont a JTM tekintetében nőtt a felső határhoz közel eső hitelfelvevők száma, és a szakemberek arra számítanak, hogy ez a tendencia folytatódik. A hitelek törlesztőinek fizetése tehát egyre nagyobb terhet jelent majd a pénztárcánkra. A jegybank most az adósokat újabb adósságfékszabállyal védheti. A törvénymódosítás jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)