Magyarországon az első fél év még a nehézségekről szól, a második fél évben azonban már ismét növekedés lehet, éves átlagban
a magyar gazdaság fél százalék körül bővülhet
– mondta el Török Lajos vezető elemző. Belföldön a munkaerőpiacon nem várható válsághelyzet, egyre több területen alakul ki ugyanakkor munkaerőhiány, ami miatt az átlagbérek dinamikusan emelkednek; a munkanélküliségi ráta pedig tartósan 4 százalék alatt marad – tette hozzá.
Az európai gáztárolók töltöttségéről azt mondta Török Lajos, hogy jóval az ötéves átlag feletti szinteken állnak.
A 2023/2024-es tél gázellátása ugyanakkor még nem biztosított, elemzések szerint 27 milliárd köbméter gázt kell az EU-nak beszereznie.
A kieső kapacitást ellensúlyozni lehetne az energiahatékonyság javításával, a megújulók gyorsabb telepítésével, az elektromos fűtésre való átállással, a fogyasztói szokások megváltoztatásával – sorolta.
A nagy jegybankok szigorító politikája idén a második negyedévben tetőzhet, a magas kamatok egész évben megmaradhatnak. Magyarországon a második negyedévben számít az első kamatvágásra az elemző, akár már az inflációs csúcs elérése előtt.
A kamatvágáshoz hat fontos feltételt határozott meg a jegybank: az európai energiaválság kedvező alakulását, az orosz–ukrán háborús fejlemények javulását, a befektetői hangulat erősödését, a folyó fizetési mérleg hiányának kedvező alakulását, az uniós megállapodás megszületését, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank (EKB) szigorításainak leállítását.
Ezek többsége eddig nem teljesült, ugyanakkor a befektetői hangulat javult, és az európai energiaválság sem okoz további kockázatot.
Az energiabeszerzés az Eurózónában továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van, jelentős külkereskedelmi hiány alakult ki. Az energetikai hatékonyságnövelés érdekében iparágak alakulhatnak át a vezető elemző szerint. Úgy vélte, az EKB késve kezdte meg a kamatemelési ciklust, idén kizárható a kamatvágás, 3,75–4,0 százalékon várható a kamat tetőzése. A Fed ugyanakkor már fékez: február elsején már csak 0,25 százalékos kamatemelés jöhet, az év végére 5 százalékos kamatot várnak – részletezte Török Lajos.
Idén 395 és 400 forint közötti sávban mozgott az euró árfolyama.
A magas kamatszint fenntartása támogathatja a forintot, ahogy a dollár esetleges további gyengülése, illetve az uniós forrásokkal kapcsolatos bármilyen pozitív hír is segíti
– véli Buró Szilárd, pénzügyi innovációs vezető. Kockázatok közé sorolta a januári hitelminősítői értékeléseket (az első pénteken várható a Fitch Ratingstől), és a kedvező nemzetközi befektetői hangulat törékenységét.
A befektetések terén az idei év jó alkalom lehet a hosszú távú portfóliók kialakítására, amelyeknek fontos építőköve a prémium magyar állampapír forintos és eurós változata, valamint a frissen kibocsátott dollár alapú magyar államkötvény is.
Borítókép: földgáztározó a csehországi Haje u Pribrami környékén 2022-ben (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)
