Infláció: fontos hónaphoz érkeztünk

A gazdaság válságállósága szempontjából fontos, hogy, akárcsak hosszú évek óta, úgy manapság is a munkaerőhiány és nem a munkanélküliség jelenti idehaza a fő problémát. A foglalkoztatás lehet az egyik fontos támasza a gazdasági növekedésnek – előbbi mostanában csúcsokat dönt, miközben utóbbi veri az eurózóna átlagát. Ezért is nem beszélnek róluk sokat a baloldalon. De meglehet, hogy az inflációról is egyre kevesebbet hallani majd az ellenzéki megszólalóktól, ott ugyanis éppen most jöhet a fordulat.

Debrecen, 2016. január 4. A megújított húszezer és tízezer forintos bankjegy részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

Válsággal fenyegető időszakban a közvéleményt rendre három dolog érdekli a leginkább. Egyrészt, hogy ezután is lesz-e munkája az embereknek, másrészt, hogy mire elég a fizetés, s végül, fel kell-e készülni a honi gazdaság hanyatlására.

Foglalkoztatás: rekord

Az első felvetés kapcsán nem hagynak kétséget a közelmúlt magyar munkaerő-piaci adatai. Ezek, vagyis a legfrissebb, tavaly novemberi statisztika szerint immár hatodik hónapja több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben a munkanélküliség rekordalacsony, soha nem volt még ennyire kevés az álláskereső idehaza. Utóbbi kapcsán érdemes egy rövid összehasonlítás tenni: történelmi sikernek mondható, hogy 2022-ben átlagosan nagyjából 238 ezer volt a regisztrált álláskeresők száma, ehhez képest 2010-ben még 582 ezren kerestek munkát.

Mindent elmond a jelenlegi helyzetről, hogy nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány okozza a problémát. Érdemes megemlíteni a bérviszonyok egyik fontos pontját is. Nevezetesen azt, hogy Magyarországon 2022-ben a minimálbér 19,5 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 18,7 százalékkal emelkedett, s a növekedés idén sem állt meg: előbbi fizetési forma újabb 16 százalékkal, utóbbi 14 százalékkal ugrott meg. Ez azt is jelenti, hogy ez idő alatt a minimálbér összességében 38,6 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 35,3 százalékkal nőtt, így 2022–2023-ban mindkét kereseti formánál reálbéremelkedés lehet.

Infláció: fordulópont

Itt érdemes kitérni arra, hogy az infláció tavaly 14,5 százalékos volt, idén pedig a számítások szerint 15 százalékot érhet el. A kormányzati cél ugyanakkor arról szól, hogy a pénzromlás üteme az év végére egy számjegyűre mérséklődjék. Lényeges, hogy ha minden a várakozások szerint alakul, akkor ez ügyben már igen közel vagyunk a csúcsponthoz. Az előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy az infláció értéke ebben a hónapban, vagyis januárban tetőzik, februártól pedig fordulat jön, s jó esély mutatkozik rá, hogy az infláció az év végére 10 százalék alá csökkenjen.

Növekedés: átlag felett

A gazdasági növekedés kapcsán is biztatóak a magyar kilátások. A kormány nemcsak arra törekszik, hogy hazánk elkerülje a recessziót, a visszaesést, de azt is célul tűzte ki, hogy a magyar gazdaság nagyobb arányban növekedjen, mint az uniós. S ez nem is tűnik lehetetlennek. Olyannyira nem, hogy a becslések szerint tavaly 4,5 százalék körül lehetett a magyar GDP növekedése, ami hozzávetőleg két százalékponttal haladja meg az eurozóna átlagát. Az idei esztendőre 1,5 százalékos gazdasági bővülést célzott meg a kormány, ezzel szintén majdnem meglenne a két százalékpontos növekedési többlet az eurozónához képest. A friss előrejelzések ugyanis arról szólnak, hogy az euróval fizető államok együttesen recesszióba kerülhetnek, az átlagos piaci várakozás 0,1 százalékos csökkenést jelez az országcsoport számára.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTVA/Oláh Tibor)