Tudni akarja, hogy áll Magyarország? Megmutatjuk részleteiben!

Figyelemre vágyó közéleti szereplők körében divatos lett manapság Magyarország válságos helyzetéről, hanyatlásról, gazdasági összeomlásról értekezni. Az eligazodást megkönnyítendő a Magyar Nemzet összegyűjtötte a legfontosabb gazdasági adatokat. Az adatok egyértelmű képet rajzolnak fel.

Forrás: MTVA

Költségvetési hiány

Háború a szomszédunkban, az EU gazdaságára sokkolóan ható uniós szankciók és nemzetközi energiaválság – leginkább ezek a tényezők határozzák meg jelenleg a magyar gazdaságot körülvevő környezetet. Arról nem is beszélve, hogy nemrégiben hagytuk csak magunk mögött a koronavírus legutóbbi, számolni is nehéz, hányadik hullámát. Ilyen viszonyok között mindenképpen figyelemreméltó, hogy a magyar költségvetés hiánya csökken. A pandémia ez ügyben fontos, a járvány negatív hatásai elleni küzdelemben ugyanis megemelkedett a hiány: 2021-ben 7,1 százalék volt a deficit, azóta viszont egyre ereszkedik. A tavalyi 4,9 százalékos hiány után idén – a tervek szerint – 3,9 százalék lehet a mérték.

Az idei hiányterv kapcsán érdemes megjegyezni, hogy 2023-ban – várhatóan – közel 3 400 milliárd forintot költ az állam a családokra, majdnem 1 400 milliárdot honvédelemre, 2 800 milliárdot az oktatásra és szinte forintra ugyanennyit az egészségügyre.

Államadósság

A hiányhoz hasonlóan az államadósság is csökken: 2021-ben 76,8 százalék volt a GDP-arányos mutató, ami tavaly 73,5 százalékra mérséklődött, idén pedig hetven százalék alá (69,7 százalék) eshet. Csak emlékeztetőül: 2010 második negyedévében, vagyis a Gyurcsány–Bajnai-kormányzás időszakának végén Magyarország államadóssága a GDP 83,6 százaléka volt.

A magyar ráta jelentősége akkor értékelhető igazán, ha szétnézünk az Európai Unióban. Az EU átlaga tavaly ez ügyben 86,9 százalék lehetett, az eurozónáé pedig még ennél is magasabb, szám szerint 94,3 százalék.

Mindez azt jelenti, hogy a magyar államadósság mértéke már most is jóval kedvezőbb az uniós átlagnál. Az egyes országokat vizsgálva pedig még nyilvánvalóbb a helyzet, több uniós tagállamban ugyanis már-már kezelhetetlen az eladósodottság. Tavaly Görögországban 174, Olaszországban 146,5, Spanyolországban 114,8, Franciaországban 112,2, Portugáliában 115,2, Belgiumban 105,1 százalék lehetett az állam adóssága.

 

Külkereskedelmi egyenleg kontra energiaárak

Azt, hogy mennyire fontos az energiaárak alakulása, kellően megmutatja a magyar külkereskedelmi mérleg. Az energiadrágulás nélkül a költségvetés és a termékek külkereskedelmi egyenlege is többletet mutatna – a jelenlegi hiány helyett. A helyzet azért különösen nyomasztó, mert az energia-áremelkedés legfontosabb oka az unió szankciós politikája. Mutatjuk a számokat!

Az adatok szerint a magyar energiaimport értéke a 2021-es GDP-arányos 4,4 százalékról 2022 végére 10 százalékra is ugorhatott – így a háború előttinél évi 10 milliárd euróval is többet – egészen pontosan 6,8 milliárd helyett 16,5 milliárdot fizethettünk az energiáért. Enélkül a költségvetés és a külkereskedelmi termékegyenlegünk is többletes lehetne, a mérleg tavalyi egyenlege GDP-arányosan 1,2 százalékos szufficittel zárt volna – a várható 5 százalékos hiány helyett. A költségvetés pedig 0,1 százalékos többletet mutathatna fel 2023-ban a becslésekben szereplő 3,9 százalékos deficit helyett.

Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy ha az energiaszámla kisebb lesz, mozgástér is keletkezik. Ráadásul nem is akármekkora. Tavaly – mint említettük – 16,5 milliárd eurót vitt el az energia, idén az összeg 12 milliárd euróra szelídülhet, vagyis negyedével csökkenhet a kiadás.

Tartalék

A jelenlegi globális helyzetben kulcsfontosságú, hogy a kormány képes legyen garantálni a magyar gazdaság iránti piaci bizalmat, ezzel pedig az ország finanszírozását. Ezt annak idején a Gyurcsány-kormánynak nem sikerült, a mostani kabinetnek viszont láthatóan igen. De nézzük itt is a részleteket!

Decemberben és januárban az adósságkezelő összesen 4,25 milliárd dollárt, átszámolva majdnem 1600 milliárd forintot vont be a finanszírozásba. A kibocsátott magyar devizakötvények iránt háromszoros volt a kereslet. Ezzel együtt január elejére a devizatartalék megközelíthette a 42 milliárd eurót.

 

Az összeg felfoghatatlanul nagy, jelentőségéről az mutatja a legtöbbet, ha rögzítjük: hazánk még soha nem rendelkezett ilyen magas devizatartalékkal. Ma nagyobb a tartalékunk, mint amikor 2008 végén arra kényszerült az ország, hogy – a dollárbaloldal elhibázott válságkezelése miatt – a Nemzetközi Valutaalaptól 12,3 milliárd eurós és az Európai Uniótól 6,5 milliárd eurós devizakölcsönt vegyen fel.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)