Az EU-tagállamok éles versenyben állnak az akkumulátorgyártó beruházásokért

Továbbra is cél, hogy a globális szereplők a magyarok sikerében legyenek érdekeltek, legyünk az értékláncok sűrűsödési pontja, és mi szőjünk a láncokból hálózatot – írja a VG-n megjelent cikkében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Fotó: Kurucz Árpád

A kormány a háború és a szankciók okozta válság ellenére sem mond le céljairól, és folytatja a beruházásösztönzést és munkahelyteremtést középpontba helyező ipar- és gazdaságpolitikát – szögezi le cikkében a gazdasági miniszter. Nagy Márton úgy látja, hogy az akkumulátorgyártással kapcsolatos vita alkalmat ad rá, hogy átgondoljuk az ország gazdasági és ipari szerkezetét.

Számos hazai közgazdász elavultnak tekinti a 2010 után elindult újraiparosítást, holott az egész világ küzd a hazai ipar erősítéséért és a külföldi vállalatok bevonzásáért – emlékeztet a miniszter, aki amerikai, brit és kanadai példákkal támasztja alá az iparosítási programok szükségességét. Az Egyesült Államok sem csak önmagában újraiparosítást hirdetett, hanem új kínálatoldali gazdaságpolitikát, ami egyben ösztönzi a termelést, a kapacitásokat és a kínálatot is, emellett családpolitikai célkitűzésekkel is párosul az emberi tőke és a társadalom megerősítésének igényével – mutat rá. Hozzáteszi:

Az újraiparosítás fogalma számunkra is egy komplex gazdaságfejlesztési programot jelent, amelynek az akkugyárak korántsem legfőbb következményei.

Az akkumulátor-értéklánc befektetői azért választják nagy számban Magyarországot, mert a sikerükhöz szükséges bonyolult feltételrendszert Magyarország a legjobbak között képes biztosítani – utal Nagy Márton a Bloomberg-csoport New Energy Finance elemzőrészlegének nemzetközi összehasonlító rangsorára.

Szolgáltatás vagy ipar?

Az egyik legfontosabb üzenet az, hogy a modern ipar és a modern szolgáltatás elválaszthatatlanok egymástól, ezért mesterségesen nem szembeállíthatók – állapítja meg a miniszter azzal a kritikával kapcsolatban, amely szerint a modern gazdaságok inkább a szolgáltatásokra, mint az ipari termelésre épülnek. Idézi Kordalska és Olczyk lengyel kutatók megállapítását:

régiónkban a szolgáltatások és az ipar összekapcsolódása lehet a globális értékláncokba való bekapcsolódás fő hajtóereje.

A hazánkat választó, a világ legnagyobb és legfejlettebb technológiáit alkalmazó akkumulátorgyárak a szemünk előtt zajló technológiaváltást segítik az autóiparban, megőrizve több százezer munkahelyet, többek között a magas minőségű mérnöki pozíciókat is – mutat rá Nagy Márton, aki szerint ezek a beruházások is segítik kiegyenlíteni a hazai regionális fejlettségi különbségeket, továbbá egyre több hazai beszállítót húznak magukkal. A kritikusok is elismerik, hogy az akkumulátor-értéklánc szinte minden elemében már jelen van magyar szereplő az áramvezető fóliáktól az újrahasznosításig – emlékeztet a gazdaságfejlesztési miniszter.

Az akkumulátorgyártási beruházásokkal Magyarország globális kihívásra tud választ adni, egy olyan területen, ahol a brüsszeli és a radikális zöld szervezetek törekvéseivel is összhangba tud kerülni, miközben még az ellenzők szerint sem veszélyezteti a környezetet az akkumulátoripar – szögezi le Nagy Márton. Felidézi:

Európában több mint negyven gigaakkugyár fog épülni, amire az EU-tagállamok döntő többsége lehetőségként tekint, sőt a szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben küzdenek ezekért a nagyberuházásokért.

Ipar és környezetvédelem

A kormány elvárja, sőt megköveteli, hogy Magyarországon a lehető legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása mellett lehessen csak megvalósítani minden beruházást, így az akkumulátorberuházásokat is. A hatóságoknak eszerint kell eljárniuk, ez mindannyiunk érdeke – hangsúlyozza Nagy Márton. Hozzáfűzi: a hazai környezetvédelmi előírások számos esetben még szigorúbbak, mint az uniósok, például a vízfelhasználásra, a vízminőségre, a talajminőségre és a talajvédelemre, a károsanyag-kibocsátásra és a levegőminőségre vonatkozó kritériumok is.

Megmosolyogtatónak nevezi, hogy az ellenzők szerint a német mellett már ázsiai függésbe is kerülünk, „így végül már duplán, lassan pedig mindenkitől függünk”.

Nekik jelezzük, hogy akik kitettségi kockázatokkal foglalkoznak, azok a különböző irányú kapcsolatok kockázatait nem összeadni szokták, mert azok inkább porlasztják egymást

– mutat rá Nagy Márton. Leszögezi ugyanakkor, hogy a kormánynak továbbra is célja, hogy minden globális szereplő a magyarok sikerében legyen érdekelt, „legyünk az értékláncok sűrűsödési pontja, és mi szőjünk a láncokból hálózatot”.

Megjegyzi, hogy az akkumulátorok ellátási láncát kevés nagy vállalat uralja, ezért érdemes velük békés, közeli kapcsolatba kerülni. A következő évtizedekben ráadásul a zöldmobilitás lesz az egyik fő húzóágazat, az elektromos autózás ezzel minket is közelebb vinne a jövőhöz és a hazai, illetve európai önellátáshoz – írja cikkében a gazdaságfejlesztési miniszter.

Borítókép: Nagy Márton (Fotó: Kurucz Árpád)