Egyre nagyobb teret nyer az akkumulátorgyártás

Nemcsak a járműgyártás, hanem az energiatárolás területén is egyre nagyobb szerepük lesz az akkumulátoroknak – hangzott el a Klímapolitikai Intézet és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös felmérésének ismertetésén. Az elektromos járművek térnyerése 2030-tól foghatja vissza érdemben a közlekedési szektor környezetszennyezését.

M. Orbán András
2023. 03. 31. 19:40
null
elektromos autó Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az európai autóipar az unió GDP-jének hét százalékát képviseli, két és fél millió munkavállalót foglalkoztat közvetlenül, közvetve pedig ennek bőven a többszörösét – közölte Flór Nándor, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső szenior elemzője a Klímapolitikai Intézet és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös felmérésének ismertetésén. A járműiparban elektromosítás zajlik, emiatt kerülnek előtérbe a működtetéshez szükséges akkumulátorok. 

Az elektrifikációt indokolja, hogy az unió károsanyag-kibocsátásának 23 százaléka a közlekedéshez kapcsolódik. Ezt az elektromos hajtás segítségével csökkenteni lehet, magát a szektort pedig átformálja az akkumulátorok gyártása. Az előállításhoz szükséges lítium korlátozottan áll rendelkezésre. Újabb és újabb akkumulátortechnológiák érhetők el, az újrahasznosítás fokozásával csökkenteni lehet a behozatal mértékét. Az akkugyártást európai szinten ötezermilliárd forintnyi tőkével támogatták, idehaza hétszáz cég tartozik a járműgyártási szektorba, háromszázezer családnak biztosítva megélhetést. Az akkumulátoripar kérdése jelenleg az, hogy hogyan mérsékelhető a kínai függőség.

 

Érdekes adat, hogy amíg egy belső égésű motoros autó majdnem harmincezer alkatrészből áll, az elektromos járművekhez feleennyi alkatrész szükséges, ám ezek jó kétharmada eltér a hagyományos autókétól.

 

A beszélgetésen felidézték továbbá, hogy 2010-ben jelentek meg az elektromos autók Európában, 2022 után pedig már 2,2 millió darab fut belőlük kontinensünk útjain. A legtöbbet a skandináv és a nyugati térségben értékesítik, és az európai összeladások csaknem ötödét is korszerű hajtású járművek teszik ki. A mostani trendek és várható eladások alapján 2030-tól csökkenhet jelentősen a közlekedési szektor környezetre gyakorolt szennyező hatása. Érdekes az is, hogy a közlekedést kivéve szinte minden szektorban csökkenni tudott az unió károsanyag-kibocsátása – ez összefügg a járműállomány növekedésével, amelynek az életkora is emelkedik, az uniós átlag 12 év. Németországban is magasabb már a járművek átlagéletkora, ami a jó minőségre, másfelől anyagi okokra vezethető vissza.

Az akkumulátorok a közlekedésen kívül az energiahálózathoz kapcsolódóan bizonyulhatnak hasznosnak: egyre elterjedtebbek ugyanis a háztartási méretű kiserőművek, amelyek az országos elektromos hálózathoz azért nem csatlakozhatnak, mert jelenleg az már nem bírja el. Egy családi házra felszerelt napelemes rendszer a megtermelt energiát (vagy annak egy részét) akkumulátorba töltheti, innen hasznosíthatja a megtermelt, de fel nem használt energiát. Ezzel együtt és ezzel párhuzamosan egyre több benzinkúton szükséges töltőpontokat létrehozni – hangzott el az előadás végén.

Borítókép: Tavaly már több mint kétmillió elektromos autó futott Európa útjain (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.