Nélkülözhetetlenek az orosz fűtőelemek

Kis teljesítményű blokkokból állhat Magyarország belátható időn belül megépítendő harmadik atomerőműve. Bár a technológia a tervek szerint amerikai lenne, továbbra is szükség lehet az orosz dúsított uránra, ugyanis az RMS-technológiájú blokkokhoz jelenleg csak Oroszország gyárt fűtőanyagot.

Paks, 2019. július 11. Munkába járó dolgozókat mûszakváltás után haza szállító autóbuszok a Paksi Atomerõmû kijáratánál. Mögöttük a 3-4-es blokk épülete. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba

Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint belátható időn belül új típusú reaktor telepítésén is kell gondolkodni, hogy a hazai áramszükségletet minél nagyobb arányban belföldi termelésből fedezhessük. Ismert tény, egyben kormányzati szándék az új paksi blokkok megépítésének szükségessége és a meglévők üzemidejének hosszabbítása, harmadik erőmű építését pedig már korábban felvetették. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő lapunk megkeresésére elmondta: Magyarország a fosszilisenergia-felhasználás csökkentését szem előtt tartva jó úton jár azzal, hogy az atomenergia és a megújuló energiaforrások (azon belül főként a naperőművi kapacitások) jelentős fejlesztését tűzte ki célul.

Hárfás Zsolt korábban is érvelt már azzal, hogy Paks II mellett egy újabb telephelyen érdemes lenne újabb atomerőművi egységekben gondolkozni, amelyek lehetnének akár kis moduláris blokkok is. Ezek teljesítményét a potenciális új telephely adottságainak, valamint a hazai villamosenergia-rendszer jövőbeli igényeinek megfelelően kellene meghatározni – húzta alá. 

Hangsúlyozta azt is, Magyarország számára a maximális nukleáris biztonság mellett a meggyőző referenciák megléte már két új paksi blokk esetében is elsőrendű döntési szempont volt. Ez ugyanígy igaz a kis moduláris reaktorok esetében is, hiszen az elmúlt időszakban az ilyen típusú egységekkel összefüggésben sokszor felmerül például az az Egyesült Államok vagy éppen Argentína neve is, azonban szakmai alapon vizsgálva elmondható a szakértő szerint, hogy ilyen téren az említett országoknak (még) nincs referenciájuk.

A Romániában tervezett amerikai típusú SMR végeredményképpen kísérleti technológia lesz, mivel ilyen egységek még sem az Egyesült Államokban, sem máshol nem üzemelnek, a hosszú távú biztonságos üzemeltetésükkel és a megtérülésükkel kapcsolatban sincsenek releváns adatok – hívta fel figyelmet Hárfás Zsolt. Másrészt Európában ilyen reaktort még nem engedélyeztek. Az argentin fejlesztésű CAREM–25 moduláris egység pedig 2014 óta még mindig csak a betonozás befejezésénél tart, a technológiával kapcsolatban szintén nincs üzemeltetési tapasztalat. 

Oroszországnak azonban ilyen területen is vannak referenciái, mégpedig nem is egy  – mutatott rá a szakértő. A kis méretű reaktorok már hosszú évtizedek óta biztonságosan üzemelnek például az orosz atomjégtörő hajókon, de igazi szenzáció, hogy 2020 májusa óta a kelet-szibériai Pevekben a világ első úszó atomerőműve (két kis moduláris reaktor) kereskedelmi üzemben termeli a hő- és villamos energiát. 

Ami az újításokat illeti, Oroszország legújabb atomjégtörőin már az SMR-megoldások következő generációját fogják alkalmazni. Emellett pedig már a szárazföldi SMR-alapú atomerőművi technológiája is rendelkezésre áll. A vállalat 2021 augusztusában megkapta a szükséges engedélyt Oroszország – és egyben a világ – első szárazföldi SMR-alapú atomerőművének megépítésére Jakutföldön. Az atomerőmű „lelke" az orosz atomjégtörőkön már jól bevált 3+ generációs, RITM–200 típusú reaktor lesz. A RITM típusú reaktorokat általában párban alkalmazzák. A konstrukció változatait például a legújabb orosz atomjégtörők közül háromba – az Arktikába, a Szibirbe és az Urálba – építették be – ismertette a szakértő. Az első ilyen szárazföldi atomerőmű pedig várhatóan 2028-ig elkészül. Mindezek mellett a Roszatom már építi a Breszt–OD–300 típusú innovatív ólomhűtésű gyorsneutronos blokkot is, amelynek teljesítménye 300 MW lesz.

Azaz amíg a Roszatom az előbbiek alapján referenciát tud felmutatni és folyamatosan fejleszt, addig a nyugati országok egyelőre csak tervezik az első kis teljesítményű moduláris reaktorokat. Arról nem is beszélve, hogy a kis moduláris atomerőműveket fejlesztő amerikai cégeknek már most is van egy hatalmas problémájuk: csak egyetlen cég értékesíti a szükséges üzemanyagot, és az is orosz. A jövőben pedig ezek a kis moduláris reaktorok továbbra is rá lesznek utalva az orosz dúsított uránra.

Borítókép: A paksi atomerőmű nélkülözhetetlen az energiaellátásban (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)