idezojelek

A józan ész útján az energetikában is

Az Európai Unióban továbbra is hazánkban a legolcsóbb a háztartási áram és gáz.

Cikk kép: undefined
Fotó: Faludi Imre

A hazai ellátásbiztonság garantálása és az energiaárak alacsony szinten tartása miatt Magyarország továbbra is határozott nemet mond a nukleáris energia felhasználásával összefüggő bármely uniós szankciójavaslatra. Ezzel együtt az energetikai kérdéseket komplexen kell kezelni, beleértve a földgáz- és kőolajszállítások kérdését is. Ez a felelős magyar hozzáállás azért is nagyon fontos, mert az ukrán válság tovább súlyosbítja az európai energiakrízist.
A már most is sokkoló energiaárak és energiahiány az egész kontinenst érinti, miután a gazdasági növekedés lelassulása mellett súlyos szociális problémákat okoznak Nyugat-Európában. A drámai jelek sokasodnak. Nemrég Franciaországban azt kérték a lakosságtól, hogy ne egy napon használják a mosogatógépeket és a mosógépeket, bizonyos órákban ne töltsék fel a telefonjaikat, valamint ha nem tartózkodnak a lakásban, akkor csak annyira fűtsenek be, hogy a lakásokban ne legyen 16-17 Cel­sius-foknál több. Hozzátartozik, hogy a franciák az olcsó atomerőművi áram miatt jórészt árammal fűtenek. Hollandiában egy ajánlás szerint öt percnél tovább már nem ildomos zuhanyozni, Németországban pedig kisfilmekben oktatják az embereket a takarékosságról, ami nyilván kényszer szülte megoldás.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 

Az energiaárak elszállásának egyik oka az orosz energiaembargó folyamatos lebegtetése, ami az energiapiaci spekulációk melegágya. (Arról, hogy ebben miként érdekelt a megújulóenergiás-lobbi, később lesz szó.) Németországban az energiaárak csak márciusban 39,5 százalékkal növekedtek a februári, az előző évhez képest 22,5 százalékos áremelkedés után. Itt érdemes megjegyezni, hogy márciusi adatok szerint az Európai Unióban továbbra is hazánkban legolcsóbb a háztartási áram és gáz. Az orosz földgázigény csökkentése érdekében a német E.ON már a távhőcégeknél is elkezdett villanykazánokat telepíteni, ami még több bajt fog okozni. Ez is jelzi, hogy a gázárrobbanás miatt megnőtt a villamosenergia-igény, a kereslet növekedése miatt pedig tovább emelkednek a már most is sokkoló német áramárak. A drága gáz, illetve áram miatt már nemcsak egyes gyárak állnak le, de egész ágazatok léte kerül veszélybe. Épp a minap panaszkodott egy, a napelemekhez speciális üveget gyártó német cég, hogy nem bírja a csillagászati gázárakat, és ha ez így megy tovább, akkor előbb-utóbb az európai napelempiac lehúzhatja a rolót. A gondok már a közlekedésben is jelentkeznek, a korlátozások újabban a vasúti teherszállítást is érintik Németországban.

Ezek után a németek vajon milyen módon kívánják a megnövekedett igényeket (gondolva az e-mobilitásra vagy a hőszivattyúk terjedésére) kielégíteni, ha leállítják az atomerőműveket? A nap- és szélerőművek szabályozásához pedig növekvő mértékben fosszilis forrásokat (szenet és gázt) használnak fel, amivel máris zárójelbe tették azokat a klímacélokat, amelyek miatt egyébként évek óta erőltetik a megújuló energia használatát.

Magyarországnak nincs más választása – és ezt visszaigazolta a kormánypártok támogatottsága is a választásokon –, mint hogy folytassa az eddigi felelős energiapolitikát, hosszú távon ezzel tudja garantálni az ellátásbiztonságot, az olcsó áramot és gázt, valamint a klímavédelmi célok teljesülését. Ennek érdekében a Paks II atomerőmű két új VVER–1200 típusú blokkjára feltétlenül szükség van, de további erőműveket, döntően gázerőműveket is építeni kell, különösen a hazai naperőművi kapacitások nagyarányú növekedése ­miatt, azok szabályozása érdekében.

Hazánk alapvető érdekeit az szolgálná leginkább, ha a hazai fogyasztás kielégítéséhez szükséges áram döntő részét hazai erőművek termelnék meg. Azt is látnunk kell, hogy amennyiben a gázfüggőséget kívánjuk csökkenteni, akkor ennek a legjobb módja az atomenergia használata, hiszen Paks II a beépített 2400 MW kapacitásának köszönhe­tően 4,5 milliárd köbméter földgázt tud kiváltani. Mindezekre tekintettel középtávon érdemes elgondolkozni azon, hogy nem lenne-e érdemes a Paks II mellett további atomerőművi blokkban vagy blokkokban is gondolkozni. Ez lehetne akár moduláris (SMR) atomerőművi egység is.

Mindennek tükrében különösen érthetetlen, hogy az európai politikusok egy része miért erőlteti, hogy a nukleáris energiára is vessenek ki szankciókat. Ha csak a fűtőelemek kérdését nézzük, már ez is sok kérdést vet fel. Pakshoz hasonlóan ugyanis orosz üzemanyaggal működnek a szlovák, cseh, finn és bolgár atomerőművek is. Az orosz nukleá­ris üzemanyagot nem lehet egyik napról a másikra pótolni, még több év is kevés lenne ehhez. Az orosz fél egyébként mindig pontosan teljesítette kötelezettségeit, és az ukrajnai konfliktus miatt például repülővel oldotta meg az üzemanyag-szállítást Szlovákiába és hazánkba.

Korábban az amerikai Westinghouse megpróbált ugyan piacot nyerni, ezért üzemanyagot fejlesztett ki az orosz technológiát használó blokkokhoz, amelyet cseh, szlovák, magyar és bolgár, majd utóbb az ukrán erőművekben igyekezett elhelyezni. A csehek kipróbálták, de az üzemelés során tömegesen fordultak elő műszaki rendellenességek, ezért inkább maradtak a korábban jól bevált orosz szállítónál. Magyarország, Szlovákia és Bulgária a cseh kollégák tapasztalata után már nem is kísérletezett vele. Ukrajna a kipróbálás után előbb – szintén műszaki problémák miatt – lemondott az amerikai fűtőanyagról, utóbb viszont – politikai okokból – az üzemelő blokkjainak közel felében mégiscsak az amerikai gyártmányú üzemanyag használata mellett döntött. Csehország – szintén politikai okokból – most ismét az amerikai üzemanyag-szállítás irányába fordulna. Ebből lehet ugyan politikai kérdést csinálni, ám a nukleáris biztonság szempontjából megfelelő, gazdaságosan használható üzemanyag gyártásához több évtizedes fejlesztés és gyártási tapasztalat szükséges.

Van még egy érdekes vetülete az energetikai válságnak, amiről itthon eddig kevés szó esett. A megugrott piaci áramár miatt a hazai naperőművek üzemeltetői sorra kilépnek a számukra eddigi garantált árat (és profitot) biztosító támogatási rendszerekből, miután a piacon extraprofittal tudják értékesíteni az áramot. Magyarán: az európai szinten erős megújulóenergiás-lobbi cseppet sem érdekelt az alacsony árakban. Éppen ezért az áramárak csökkentése érdekében európai szinten akár adminisztratív, akár jogi eszközökkel is fel kellene lépni, és el kellene érni, hogy a legkisebb költség elve érvényesüljön.

Az európai energiakrízis legfőbb tanulsága, hogy az energiapolitikai döntéseknek az egész gazdaságra és a szociális szférára kiható, messzemenő következményei vannak. Magyarország az európai baloldal ideo­lógiavezérelt és lobbiérdekek által befolyásolt politikai döntései helyett továbbra is a józan ész útján jár. Energetikai szempontból ez a parlamenti választás eredményének legfőbb hozadéka.

A szerző atomenergetikai szakértő, az Atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője

Borítókép: Nagyfeszültségű elektromos vezetékek a tököli kiserdő mellett (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Uniformizált, szervetlen épületek árasztották el a világot

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Biztató összefogás Erdélyben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Embert ügyvédjéről, Magyar Pétert Bárándy Péterről...

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szoboszlai Dominik: újra itt a farsang!

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.