A kormányzati programok nélkül zsugorodna a gazdaság

Friss elemzésében több kormányzati program GDP-növekedésre gyakorolt hatását vette górcső alá a Makronóm Intézet.

20200521 MN Debrecen Inter Traction Electrics Kft. (ITE) autóbusz gyár Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

A Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási programban részt vevő vállalkozások segítséget kapnak energiaköltségeik kifizetéséhez, illetve energiahatékonysági beruházások megvalósításához. 

A közép- és nagyvállalatok energiahatékonysági fejlesztéseit támogatja a Gyármentő program és a Gyármentő garancia- és hitelprogram. 

Ezen programok mellett pedig érdemes megemlíteni a kamatstop intézményét is, amelyet a változó kamatozású jelzáloghitellel rendelkező lakosság mellett kiterjesztettek a kkv-szektorra is, amelyek így a felszabaduló forrásokat fejlesztésre, illetve a munkavállalói bérek kifizetésére fordíthatják. 

A programok együttesen több mint háromezermilliárd forint forrást juttatnak a gazdaságba, így pedig érdemben javítják a növekedési kilátásokat.

A tanulmány leszögezi: a hitelezést segítő és beruházásokat ösztönző gazdaságvédelmi programok célja, hogy a gazdaság kínálati oldala tartósan rendelkezésre álljon a kereslet kielégítésére. 

Ugyanis a vállalati aktivitás visszaesése vagy ellehetetlenülése csak tovább fűtené az inflációt, ezért szükséges az árfolyam megtámasztását szolgáló és azon keresztül az infláció mérséklésére irányuló kamatpolitika mellett aktív gazdaságvédő politika alkalmazása.

Az egyes programok GDP-re gyakorolt hatása

• A Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram ezermilliárd forintos hitelkeretének (ahol az állam végső költsége a kamattámogatás lesz) feltevéseink szerint fele jelent addicionális hitelfelvételt, így az intézkedés kétszázmilliárd forint beruházás létrejöttéhez, valamint háromszázmilliárd forint forgóeszközhitel kihelyezéséhez járulhat hozzá. Ezen beruházások – figyelembe véve, hogy feldolgozóipari beruházásokban nagyságrendileg 65 százalékos súlyt képviselő gépberuházásoknak a közel hetven százaléka évek óta importból valósul meg – idén 55,3 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttét generálhatják a gazdaságban. A forgóeszközhitelek ezzel szemben 151,3 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttéhez járulhatnak hozzá a beszállítók irányába generált kereslet, valamint a vállalatok működésének biztosítása révén. 

• A Széchenyi-kártya-program kamattámogatott hiteleinek kihasználtsága idén meghaladhatja az 1550 milliárd forintot, amelynek nagyságrendileg legalább felét a magas kamatkörnyezetben piaci körülmények között nem helyeznék ki. A programban a beruházási hitelek lévén, az önrészt is figyelembe véve, 220 milliárd forint addicionális beruházás valósulhat meg idén, amely a fenti módszertan alapján 90,3 milliárd forinttal járulhat hozzá a GDP-hez. Ezzel szemben forgóeszközhitelben, illetve folyószámlahitelben közel 580 milliárd forint forráshoz juthatnak a kkv-k, ami több mint 650 milliárd forinttal növelheti idén a gazdasági teljesítményt. 

• A Gyármentő program, illetve a Gyármentő garancia- és hitelprogram összesen 350 milliárd forintos kerete háromszázmilliárd forint olyan beruházás létrejöttét indukálhatja idén, amely a programok nélkül nem valósult volna meg piaci körülmények között, így pedig 82,6 milliárd forinttal támogathatja a növekedést. 

• A Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási program közel ötvenmilliárd forint beruházást generálhat, így pedig 13,5 milliárd forint hozzáadott érték létrejöttéhez járulhat hozzá idén. 

• A kamatstop esetében vállalati oldalon – a vállalatoknál maradt források nyomán – 42 milliárd forint értékű beruházással és ehhez kapcsolódóan 16,9 milliárd forint hozzáadott értékkel számolhatunk, míg a lakosság esetében az alacsonyabb törlesztőrészlet miatti magasabb fogyasztási szint 87,6 milliárd forint bruttó hozzáadott érték létrejöttéhez járulhat hozzá. 

Számításaink szerint tehát az öt kormányzati intézkedés nélkül közel 780 milliárd forinttal kevesebb beruházás valósulna meg idén, a háztartások fogyasztása 170 milliárd forinttal lenne alacsonyabb, míg a forgóeszközhitelek hiányában munkahelyek ezrei kerülnének veszélybe. Mindezek eredményeként a GDP 1168 milliárd forinttal lenne idén alacsonyabb

– írják a Makronóm Intézet elemzői. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)