Az állami hitelprogramok nélkül recesszió lenne

A hitelpiacok kiszáradásának kockázata fenyegetett, ha az állam nem avatkozik be – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter.

Portfolio Hitelezés 2023 konferencia Fotó: Máthé Zoltán

– Az állami vállalati hitelprogramok nélkül recesszió lenne Magyarországon, a Széchenyi-kártya és a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram 1,0-1,2 százalékkal járulnak hozzá idén a GDP-növekedéshez – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Hangsúlyozta: a fő cél változatlanul a recesszió elkerülése és az, hogy az infláció egy számjegyűre csökkenjen az év végére. A Széchenyi-kártya-programban 387 milliárd, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramban 534 milliárd forintnyi szerződést kötöttek.

A tárcavezető a Portfolio Hitelezés konferenciáján kiemelte: a Széchenyi-kártya-program állománya idén nyolcszáz-kilencszázmilliárd forinttal, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramé pedig ezermilliárd forinttal bővülhet. Nagy Márton pozitív fejleménynek nevezte, hogy oldódni látszik az energiacsapda, mert az ország energiaszámlája csökkent. A magas kamatkörnyezet ugyanakkor marad idén és jövőre is. 

Az energiaimport értéke 2022-es 17 milliárd euróról idén várhatóan kilencmilliárd euróra csökken, a háztartások 70-75 százalékát védi a rezsicsökkentés.

A miniszter ismertetése szerint 2023-ban az átlagos irányadó kamat 16 százalék körül lehet a tavalyi tíz százalék után, 2024-ben pedig még mindig a magas kamatok lesznek meghatározók. – Az állami kamatkiadások megugrottak – mutatott rá a távirati iroda ismertetése szerint. Az államadósság adósságszolgálattal kapcsolatos kamatkiadásai tavaly a GDP 2,8 százalékát tették ki, az idén 3,5-3,8 százalékot fognak, jövőre pedig négy százalékot jelenthetnek. Mindez két év alatt mintegy ezermilliárd forint többletkiadást jelent a költségvetésnek. 

– A kamattámogatott hitelek növekvő finanszírozási igénye okán mind a lakossági oldalon (babaváró hitel), mind a vállalati kamattámogatott hitelek (Baross Gábor, Széchenyi-kártya-programok) esetében nőnek a terhek. Mindezek mellett a jegybank eszközeinek magas kamata miatt felmerülő veszteségtérítés további terhet róhat a költségvetésre – magyarázta. Nagy Márton arra figyelmeztetett, hogy a magas kamatok a hitelpiac összeomlását okozhatják, a piaci hitelek az év elején teljes mértékben leálltak. 

– A hitelpiacok kiszáradásának kockázata fenyegetett, ha az állam nem avatkozik be akár a Széchenyi-kártyákon, akár a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramon keresztül – jegyezte meg a miniszter.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy le kell szorítani az inflációt, mert azzal a kamatok is csökkenhetnek. Arra is kitért, hogy a magas kamatok mellett a vállalatok ötven-hatvan százaléka nem tudott volna hitelt felvenni. Tévesnek nevezte azt a vélekedést, miszerint a támogatott hitelek növelnék az inflációt. Pont az ellenkezője igaz, mivel a hitelek megőrzik és növelik a piaci szereplők számát, a kínálati oldal bővülése pedig a fogyasztói árak csökkenéséhez vezet. Az állami vállalati hitelezés tehát jelentősen enyhíti a kínálati sokkokat.

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke a szektor kihívásai között említette, hogy nagyobb az állami terhek mértéke mint a teljes bérköltség. Tavaly az állami terhek a jegybank számításai szerint közel ötszázmilliárd forintos mínuszt jelentettek a bankrendszernek, a legnagyobb tétel ebből a 226 milliárdos extraprofitadó és a 195 milliárdos kamatstop volt, ezzel már több extra adót fizet a bankszektor, mint a teljes bérköltsége. 

– A kamatcsökkentéseket a bankok jövedelmezősége azonnal, a terhei viszont csak jelentős késéssel követik – mondta. 

Pozitívnak nevezte ugyanakkor, hogy bár a hitelezést visszaveti a magas kamatkörnyezet, nem emelkedett a nem teljesítő hitelek állománya, stabil a bankszektor. Magyarországot nem érintik a nemzetközi banki turbulenciák.

Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)