A miniszter ismertetése szerint 2023-ban az átlagos irányadó kamat 16 százalék körül lehet a tavalyi tíz százalék után, 2024-ben pedig még mindig a magas kamatok lesznek meghatározók. – Az állami kamatkiadások megugrottak – mutatott rá a távirati iroda ismertetése szerint. Az államadósság adósságszolgálattal kapcsolatos kamatkiadásai tavaly a GDP 2,8 százalékát tették ki, az idén 3,5-3,8 százalékot fognak, jövőre pedig négy százalékot jelenthetnek. Mindez két év alatt mintegy ezermilliárd forint többletkiadást jelent a költségvetésnek.
– A kamattámogatott hitelek növekvő finanszírozási igénye okán mind a lakossági oldalon (babaváró hitel), mind a vállalati kamattámogatott hitelek (Baross Gábor, Széchenyi-kártya-programok) esetében nőnek a terhek. Mindezek mellett a jegybank eszközeinek magas kamata miatt felmerülő veszteségtérítés további terhet róhat a költségvetésre – magyarázta. Nagy Márton arra figyelmeztetett, hogy a magas kamatok a hitelpiac összeomlását okozhatják, a piaci hitelek az év elején teljes mértékben leálltak.
– A hitelpiacok kiszáradásának kockázata fenyegetett, ha az állam nem avatkozik be akár a Széchenyi-kártyákon, akár a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramon keresztül – jegyezte meg a miniszter.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy le kell szorítani az inflációt, mert azzal a kamatok is csökkenhetnek. Arra is kitért, hogy a magas kamatok mellett a vállalatok ötven-hatvan százaléka nem tudott volna hitelt felvenni. Tévesnek nevezte azt a vélekedést, miszerint a támogatott hitelek növelnék az inflációt. Pont az ellenkezője igaz, mivel a hitelek megőrzik és növelik a piaci szereplők számát, a kínálati oldal bővülése pedig a fogyasztói árak csökkenéséhez vezet. Az állami vállalati hitelezés tehát jelentősen enyhíti a kínálati sokkokat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!