Márciusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 9,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, amiben szerepet játszott a bázisidőszaki magas kibocsátás is – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az épületek építésének termelése 13,2, az egyéb építményeké 1,6 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,2 százalékkal kisebb volt a februárinál.
Az év első három hónapjában az építőipari termelés 9,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az első negyedévben az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt – 24,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
– Márciusban az építőipar teljesítménye úgy havi, mint éves alapon csökkent: 1,2, illetve 9,8 százalékkal. Ezzel az első negyedévben az ágazat teljesítménye közel 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ami kedvezőtlen előjel a holnapi GDP-adat szempontjából, a gazdasági teljesítményt az építőipar alakulása az első negyedévben érdemben visszahúzhatta – reagált a legfrissebb adatokra Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető közgazdásza elomndta: a jelentős visszaeséshez a rendkívül magas bázisidőszaki adat mellett a kereslet mérséklődése, valamint a magas inflációs környezet is hozzájárult. A kereslet csökkenése ellenére az építőipar termelői árainak emelkedése töretlenül folytatódik, és ebben nem is látszik érdemi lassulás: a negyedéves áremelkedés 4,6 százalékról 4,8 százalékra gyorsult.
Azaz a kereslet visszaesése annyira azért nem jelentős, hogy az építőipari szereplők engedjenek áraikból.
Az árak további növekedése pedig a kereslet még erőteljesebb visszaesését eredményezi, amelyben emellett szerepe van az állami beruházások elhalasztásának, az uniós források csúszásának, illetve a magas kamatkörnyezetnek is. Az állami beruházások elmaradása a szerződésállomány alakulásában is jól látszik: az új szerződések volumene 31,8, míg a teljes rendelésállományé 27,9 százalékkal esett vissza – ezen belül is kiemelkedő az egyéb építményeknél tapasztalt 54,1, valamint 39,4 százalékos csökkenés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés kritikus az építőipar szempontjából, amelynek az állam jelentős megrendelője, és ezen megrendelések elmaradása visszahúzza az ágazat teljesítményét.
Márciusban is folytatódott egyelőre a nagyjából stagnáló trendre illeszkedő irány az építőiparban, és a makro tényezők is abba az irányba mutatnak, hogy az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek nem fogják jellemezni az idei évet
– vetíti előre Horváth András, a Magyar Bankholding (MBH) vezető elemzője. Véleménye szerint a meglévő szerződésállományok alapján rövid-középtávon elegendő megrendelés látszik az építőiparban, viszont az új szerződéskötések csökkenő szintje és az iparági szereplők véleménye alapján is az idei év második felétől további lassulással lehet számolni.
A korábbi években kiugró dráguláson keresztülment és idén év elején további 10-15 százalékkal tovább emelkedő anyagárak, az ugrásszerűen megnövekedett hitelköltségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak.
Idén 5 százalék körüli visszaesés jöhet az iparágban az MBH elemzőinek becslése szerint. Horváth András úgy látja: a jövő évi teljesítmény meglehetősen bizonytalan a rendelésállományok várható alakulásának fényében, ezzel együtt a következő néhány negyedévben a még folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosíthat. Iparági szereplők és kereskedők véleménye alapján a jelenleg kialakult árszintek már érezhetően fékezik a keresletet az egyéb makrotényezők mellett,
így érzékelhető keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a következő időszakban.
Azonban az ellátási láncok helyreállásából és a kereslet csökkenéséből fakadóan néhány építési termékcsoport esetében már elindult egy mérsékelt árcsökkenés és a beruházók kivárása alapján ez a korrekciós hatás több szegmensben is megjelenhet az év második felétől.
A korábbi közlésekből kiderül: az év első két hónapjában az építőipari termelés 8,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ezen belül februárban 11,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, de 1,9 százalékkal meghaladta a januárit.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)
