– Döntöttek az olajnagyhatalmak (OPEC): júliustól Szaúd-Arábia napi egymillió hordóval fogja vissza aktivitását. Az őszi kétmillió hordós és az áprilisi 1,6 millió hordós vágásokkal együtt csaknem öt százalékkal szűkül a globális kínálat – hívta fel a figyelmet a fejleményekre a közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője szerint a nyugati média félremagyarázza az OPEC új megállapodását.
A többi között azt írták, hogy az olajnagyhatalmak – leginkább Szaúd-Arábia – kétségbe vannak esve. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése alapján a szaúdiaknak stabilan nyolcvan dollár fölötti hordónkénti árra lenne szükségük a költségvetésük fenntartásához. A szaúdi energiaügyi minisztert frusztrálja, hogy a korábbi döntésekkel ezt nem sikerült elérni, ezért további észszerűtlen, érzelemvezérelt vágásokat szorgalmaz.
Az állítások között szerepel az is, hogy növekednek a feszültségek az OPEC-en belül, valamint a kartell és Oroszország között. Egyes OPEC-tagok – a kapacitáskorlátaik miatt – nem tudják kihasználni a rájuk osztott kvótákat, mások viszont a jelenleginél többet is termelnének, tehát az országok elégedetlenek a belső allokációval. Míg Szaúd-Arábia a kínálat szűkítésével csökkentené az árakat, Oroszország nem hajlandó visszafogni az exportját, mert a háború finanszírozásához szüksége van a bevételeire.
Azt is sugallják, hogy az elmúlt hónapok árkorrekciója miatt Amerika már megengedőbb a szűkülő kínálattal kapcsolatban. A Fehér Ház megpróbálja helyrehozni kapcsolatát Szaúd-Arábiával, így nem bánja a kitermelés további csökkentését. Az Egyesült Államok egyébként is növelni kívánja saját kitermelési kapacitásait, és a magas árak ösztönzően hatnak az amerikai befektetők aktivitására.
Ellentmondás és valótlanság
– A nyugati média megállapításai azonban ellentmondásosak és valótlanok – hangsúlyozta Hortay Olivér. Így például sok ország minden bizonnyal szívesen cserélne a „kétségbeesett” Szaúd-Arábia aktuális anyagi lehetőségeivel. A Saudi Aramco több mint egy éve a világ legértékesebb vállalata, ami rekordprofitot termel és rekordosztalékot fizet a szaúdi államnak.
Az IMF nyolcvandolláros becslése – a szaúdi költségvetés szokásos kiadásain felül – figyelembe veszi azoknak az újonnan indítandó gigaberuházásoknak a finanszírozási igényeit is, amelyek tökéletesen nélkülözhetők. Ráadásul a Brent típusú olaj hordónkénti ára 76 dolláron zárt a megállapodás előtt és a májusi átlag úgy is 75 dollár fölött volt, hogy a lehetséges amerikai államcsőd lefelé tolta a keresleti kilátásokat. Ezek alapján az OPEC – és Szaúd Arábia – volt már rosszabb helyzetben is.