Összezártak az olajnagyhatalmak Oroszország mögött

A nyugati média félremagyarázza az olajnagyhatalmak új megállapodását. Ráadásul geopolitikai szempontból a Nyugat számára kedvezőtlen fejlemény, hogy Szaúd-Arábia a saját kvótái árán is Oroszország mellé állt – figyelmeztetett Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője.

– Döntöttek az olajnagyhatalmak (OPEC): júliustól Szaúd-Arábia napi egymillió hordóval fogja vissza aktivitását. Az őszi kétmillió hordós és az áprilisi 1,6 millió hordós vágásokkal együtt csaknem öt százalékkal szűkül a globális kínálat – hívta fel a figyelmet a fejleményekre a közösségi oldalán Hortay Olivér. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője szerint a nyugati média félremagyarázza az OPEC új megállapodását.

A többi között azt írták, hogy az olajnagyhatalmak – leginkább Szaúd-Arábia – kétségbe vannak esve. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése alapján a szaúdiaknak stabilan nyolcvan dollár fölötti hordónkénti árra lenne szükségük a költségvetésük fenntartásához. A szaúdi energiaügyi minisztert frusztrálja, hogy a korábbi döntésekkel ezt nem sikerült elérni, ezért további észszerűtlen, érzelemvezérelt vágásokat szorgalmaz.

Az állítások között szerepel az is, hogy növekednek a feszültségek az OPEC-en belül, valamint a kartell és Oroszország között. Egyes OPEC-tagok – a kapacitáskorlátaik miatt – nem tudják kihasználni a rájuk osztott kvótákat, mások viszont a jelenleginél többet is termelnének, tehát az országok elégedetlenek a belső allokációval. Míg Szaúd-Arábia a kínálat szűkítésével csökkentené az árakat, Oroszország nem hajlandó visszafogni az exportját, mert a háború finanszírozásához szüksége van a bevételeire.

Azt is sugallják, hogy az elmúlt hónapok árkorrekciója miatt Amerika már megengedőbb a szűkülő kínálattal kapcsolatban. A Fehér Ház megpróbálja helyrehozni kapcsolatát Szaúd-Arábiával, így nem bánja a kitermelés további csökkentését. Az Egyesült Államok egyébként is növelni kívánja saját kitermelési kapacitásait, és a magas árak ösztönzően hatnak az amerikai befektetők aktivitására.

Ellentmondás és valótlanság 

– A nyugati média megállapításai azonban ellentmondásosak és valótlanok – hangsúlyozta Hortay Olivér. Így például sok ország minden bizonnyal szívesen cserélne a „kétségbeesett” Szaúd-Arábia aktuális anyagi lehetőségeivel. A Saudi Aramco több mint egy éve a világ legértékesebb vállalata, ami rekordprofitot termel és rekordosztalékot fizet a szaúdi államnak.

Az IMF nyolcvandolláros becslése – a szaúdi költségvetés szokásos kiadásain felül – figyelembe veszi azoknak az újonnan indítandó gigaberuházásoknak a finanszírozási igényeit is, amelyek tökéletesen nélkülözhetők. Ráadásul a Brent típusú olaj hordónkénti ára 76 dolláron zárt a megállapodás előtt és a májusi átlag úgy is 75 dollár fölött volt, hogy a lehetséges amerikai államcsőd lefelé tolta a keresleti kilátásokat. Ezek alapján az OPEC – és Szaúd Arábia – volt már rosszabb helyzetben is.

Az üzletágvezető szerint nem úgy tűnik, hogy az OPEC megosztott lenne. Nem világos, hogy a lapok mire alapozzák a találkozó „feszült hangulatát”, amikor ezúttal az OPEC valamennyi nyugati médiacsoportot kitiltotta az üléséről. A kvóták belső elosztásán bármikor, különösebb következmények nélkül lehetne módosítani, hiszen a piaci szereplőket elsősorban a kitermelés összesített mennyisége és nem annak összetétele érdekli.

Összezárás az oroszok mögött

A döntésről szóló közlemény alapján Oroszország nem köteles csökkenteni kitermelését, azaz a valóságban az OPEC összezárt az oroszok mögött. Ez éppen a kartell kohézióját mutatja és a Nyugat számára – geopolitikai szempontból – nem túl biztató fejlemény.

– Amerika már egy éve elveszítette a kontrollt az OPEC fölött. Az OPEC az Egyesült Államok energiaembargója óta demonstratívan figyelmen kívül hagyja a Fehér Ház kéréseit és fenyegetéseit. Amióta tavaly nyáron Joe Biden személyesen végiglátogatta a nagy olajexportőröket és a kitermelés növelését kérte, az OPEC három csökkentésről döntött – emlékeztetett a szakértő. 

Az áprilisi megállapodás ráadásul teljesen váratlan volt a Nyugat számára, ami aligha az OPEC közeledését mutatja (a nyugati újságok kitiltásáról nem is beszélve).

– Nem tiszta, hogy a cikkek milyen békülési törekvésekre utalnak, amikor az Egyesült Államok bejelentette, hogy a készletei feltöltéséhez – a korábbi ígérete ellenére – nem vásárol majd szaúdi olajat (az áprilisi döntést sokan egy erre adott reakcióként értelmezik), Szaúd-Arábia pedig szankciókkal sújtott orosz fegyvercégekkel tárgyal – figyelmeztetett Hortay Olivér. Az Egyesült Államok kitermelési kapacitásainak növelése sérti az OPEC érdekeit, így nehéz elképzelni, hogy ez állhat a kartell döntésének hátterében.

Az olajárak magasak, az infláció Amerikát is sújtja és az elnökválasztások vészesen közelednek, így nem valószínű, hogy Joe Biden megengedőbb lenne az árak további, mesterséges növelésével kapcsolatban.

Aggasztó helyzet

Az üzletágvezető kiemelte: ellentétben a nyugati média interpretációjával, a helyzet kifejezetten aggasztó. Az elmúlt hónapok ármozgásai egyértelműen rámutatnak, hogy csak a Nyugat súlyos gazdasági problémái (bank- és államcsődöktől való félelem, recessziós várakozások, gyengélkedő ipari teljesítmény) képesek visszafogni az olajárakat. Ezek a problémák azonban nagyrészt éppen a magas áraknak köszönhetők, és ezzel az OPEC is tisztában van.

Hortay Olivér jelezte azt is: a kínálat folyamatos szűkítésével a kartell – amellett, hogy biztosítja saját profitját – akadályozza a Nyugat válságkezelését, hiszen amíg drága az olaj, az inflációs nyomás nem szűnik meg, a jegybankok kénytelenek magas kamatot fenntartani, ami végső soron mélyíti a válságot.

– Ráadásul, geopolitikai szempontból a Nyugat számára kedvezőtlen fejlemény, hogy Szaúd-Arábia a saját kvótái árán is Oroszország mellé állt. Naivitás azt gondolni, hogy egy kétségbeesett ország által vezetett, szétesőben lévő szövetség nyíltan szembefordulna az Egyesült Államokkal – tette hozzá a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)