Európai gázellátás kockázatokkal

Jelenleg Európa gázellátását nem fenyegeti veszély, és a tározók is jórészt feltöltöttek, ám ez az előző enyhe télnek is köszönhető. Korántsem mindegy, hogy az idén milyen lesz a tél, és a kiugró ármozgások is jelentős kockázatokra figyelmeztetnek.

TURKEY-UKRAINE-RUSSIA-ENERGY-GAS Fotó: ADEM ALTAN

– Az Európai Unió földgáztermelése a múlt év után várhatóan ismételten csökken, miután az első fél évben a tavalyihoz képest 16 százalékos esés látható, ami főleg a holland groningeni gázmező kitermelésének visszafogására vezethető vissza. A közösség gázigénye egy évre minimum négyszázmilliárd köbméterre becsülhető, vagyis durván 350 milliárd köbméternyi importra szorul – ismertette lapunk megkeresésére az európai földgázhelyzetet Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. A szakértő jelezte: elméletben az unió kicsivel több mint százmilliárd köbméter földgáz eltárolására képes, amit tovább növelhetnek a bérbe adott nyugat-ukrajnai földgáztároló-kapacitások.

Ezeknek a feltöltésével jól állunk, idén rekordnak számító, 91 százalékos töltöttségi szinten állnak az európai gáztárolók, de ehhez figyelembe kell venni, hogy az enyhe tél miatt átlagosan csak félig ürültek ki.

Bár a kieső vezetékesgáz-szállítást sikerült a várakozásokat meghaladó gyorsasággal áthidalni – főleg az Egyesült Államoktól, valamint pont a szankciók alá helyezett Oroszországtól beszerzett cseppfolyósított földgáznak (LNG) köszönhetően –, ez nagy áldozattal járt. Az energiaintenzív iparágak kényszerleállása, fűtés- és hűtéskorlátozások bevezetése, a szénerőművek újra hadrendbe állítása és az elmúlt száz év egyik legenyhébb tele kellett a katasztrófa elkerüléséhez. 

– Várhatóan idén is lesz elegendő földgáz, de az árában jelentkező megugrások intő jelek arra, hogy továbbra sem dőlhetünk hátra – mutatott rá a kutató. A beszerzési források további diverzifikációjára van szükség, az európai gazdaság kiszolgáltatottsága ugyanis mindaddig megmarad, amíg a belső kitermelést fel nem pörgetjük, valamint hosszú távú szerződésekkel nem biztosítjuk az importigényünk túlnyomó részét.

Zay Balázs felhívta a figyelmet arra is, hogy Európában a földgáztárolási piac is liberalizált, és ha nincs a tárolást üzemeltető cég nemzeti kézben, mint idehaza, akkor abból több probléma is adódhat. 

A földgázt úgy értékesíthetik más külföldi kereskedőknek, hogy azzal az adott ország gazdasága és az állampolgárok is rosszul járnak. A szakértő felhívta a figyelmet a következőkre is: nyáron alapvetően azért tárolunk be földgázt, hogy télen kipótoljuk a kitermelést és az importot meghaladó fogyasztást. Emellett létezik a spekulációs betárolás is, vagyis amikor arra számít a kereskedő, hogy a jövőben jelentősen növekszik az energiahordozó ára. Az orosz–ukrán háború óta azonban már az ellátásbiztonságra helyeződött a hangsúly. Egy olyan országnak, azonban, amelyik ki tudja termelni a saját szükségletét, valamint az LNG fogadásához nagy kapacitással rendelkezik, nincs szüksége jelentős készletek tárolására. Ezért jellemzően azon országoknak vannak nagy gáztárolóik, ahol a geológiai adottságok találkoztak a nagyfokú kiszolgáltatottsággal, vagyis Közép-Európának: Ausztriának, Szlovákiának, Magyarországnak.

Hazánkba több útvonalon jöhet földgáz, ám nem mindegyiket használjuk ki egyformán. Ausztria és Szlovákia felől a bizonytalan státusú Testvériségen áthaladó egymilliárd köbméter földgáz érkezhet be. Drávaszerdahelyen fogadjuk a Krk terminálra importált legfeljebb egymilliárd köbméter LNG-szállítmányt Horvátország felől, a kiskundorozsmai belépési pontra pedig a Török Áramlaton keresztül jön be 3,5 milliárd köbméternyi orosz földgáz. Románia felől szintén folyamatos az energiahordozó beáramlása. 

Zay Balázs végezetül azt mondta, bár a magas földgázár rontja a kontinens versenyképességét, de segít fenntartani az LNG szállításait. 

Amíg a várakozások enyhe tél felé mutatnak, ősztől az év végéig nem kell markáns áremelkedéssel számolni, ám az elmúlt hónapok kilengései figyelmeztetésül szolgálnak, hogy a téli ellátás bizonytalansága még nem múlt el.

Borítókép: Felértékelődtek a különböző beszerzési útvonalak (Fotó: Europress/AFP)