Az idegenforgalomból és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekből származó romániai bevételeknek mindössze 14 százaléka származott a mintegy 1,5 millió külföldi turistától, akik mindössze két-három vendégéjszakára foglaltak szállást az országban. Idén már Albánia is megelőzi Magyarország keleti szomszédját a külföldi turisták számában, jelentette ki egy bukaresti sajtótájékoztatón a Turisztikai Ügynökséges Országos Szövetségének elnöke. – Ezekkel az adatokkal az utolsók között vagyunk Európában – húzta meg a vészharangot Dumitru Luca, a szövetség elnöke. – Még Bulgáriában is külföldi turisták biztosítják az idegenforgalmi bevételek felét. Az idei adatokat elnézve Albánia is megelőz bennünket, olyan ország ad leckét nekünk a turizmusról, amelyen néhány éve még bőven viccelődtünk.
Kár volt, ugyanis az olasz infláció miatt Albánia lett az olasz tengerparti turisták egyik fő célpontja. Nem mellesleg maguk az olasz vendéglátósok is arra panaszkodtak a nyáron, hogy nem a belföldi tengerpartokat, hanem Szlovéniát, Horvátországot és Albániát választják fő úti célnak a belföldiek. Az olaszok panaszáradatot zúdítottak a közvéleményre és horrorsztorikat meséltek az elszabadult árakról.
A helyzet tavaly sem volt jobb, a 2022-es esztendő folyamán Romániába érkező 1,5 millió külföldi kevesebb, mint amennyien egyetlen nyári hónapban beléptek Bulgáriába, ami akkor is döbbenetes összevetés, ha annak az 1,8 millió külföldinek egy része nem a balkáni országban nyaralt, csak átutazott az országon.
A külföldi turisták elmaradását részben azzal magyarázza a szakember, hogy Románia igen kis összeget, mintegy 1,5 millió eurót fordított az ország idegenforgalmi látványosságainak népszerűsítésére. A hónapok óta nem frissülő Facebook-oldal és YouTube-csatorna, a virtuális térben keringő semmitmondó szövegek és videók ennek megfelelően „szolgálják” az ügyet. Miközben az idegenforgalmi minisztérium 2035-ig szeretné megtriplázni az országba látogató külföldiek számát, azonban így roppant nehéz lesz Romániába csalogatni 4,6 millió külföldi turistát. De az országos idegenforgalmi stratégiába foglalt rövidebb távú terv is indokolatlanul optimista célkitűzéseket fogalmaz meg, a dokumentum szerint 2025-ben Romániát 2,8 millió külföldi fogja felkeresni, azaz 86 százalékkal több, mint 2022-ben.
Ugyanazon periódusban Franciaországban például csak 40 százalékos növekedéssel számolnak, holott jövőre Párizsban nyári olimpiai játékokat is rendeznek. „2035-ig Románia jól ismert turisztikai célpont lesz, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtva, amelyek egész évben elérhetők lesznek, kamatoztatva Románia egyedi kulturális és természeti értékeit” – olvasható a dokumentumban.
A legutóbbi teljes év adatai viszont egészen más trendekről árulkodnak. Az Országos Statisztikai Intézet számsorai alapján tavaly mindössze három országból érkeztek többen, mint 2019-ben: Ukrajnából két, Moldovából hat, Kubából pedig 96 százalékkal. Ez utóbbi igazán látványos növekedésnek számítana, de nem sokat lendített a hazai idegenforgalom szekerén, mivel a karibi kontingens így is csak 92 főt számlált. Ukrajna esetében a háborús menekülteket értelemszerűen nem turistákként könyvelték el. A németek jöttek a legtöbben, 177 ezren, ami mintegy 40 százalékos visszaesés az utolsó „békeévhez” képest. Izraelből 153 ezren, Olaszországból pedig 125 ezren érkeztek Romániába. Magyarország 82 473 látogatóval a hetedik helyen áll a származási országok listáján. A külföldiek összesen 1,4 milliárd eurót költöttek el Romániában, a legtöbb pénzt, 109 millió eurót az izraeliek hagyták az országban.
Az idei egyenlegen az sem segít, hogy júliusban például a romániai turisták nem a Fekete-tenger hazai partszakaszát választották, hanem valósággal megrohamozták a bolgár tengerpartot, a 224 400 fős adatot csak a 85 millió népességű Törökországból érkezők múlták némileg felül (266 400).
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/Bibikow Walter)
