Hónapról hónapra az egyik leggyakoribb ok, amely ingatlanvásárlásra készteti a vásárlókat a Duna House Barométer adatai szerint, az a család bővülése miatt kinőtt, vagy az igények és az életvitel változása miatt már túl kicsinek talált ingatlanok lecserélése. A nagyobb ingatlanba költözés mind a fővárosi, mind a vidéki tranzakciók esetében a 2023 augusztusi adatok alapján a vezető vásárlói motivációk között szerepelt. Budapesten az adásvételek több mint negyedében ösztönözte a vevőket ez az ok, vidéken ezúttal 22 százalékuk tartozott ide. „Az augusztusi adatokkal ellentétben, arányaiban ritkábban fordul elő, hogy fővároson belül költöznek tágasabb otthonba a lakók, mint vidéken, hiszen sok esetben – különösen igaz ez a budapestiekre – a családalapítás során a zajos városokból inkább a zöldebb és csendesebb agglomerációs területekre, vagy vidékre költöznek a vásárlók” – kezdte Benedikt Károly, a Duna Hose PR és elemzési vezetője.
2019-ben és 2020-ban magas arányban, átlagosan a tranzakciók 21 százalékában döntöttek úgy a vevők, hogy a korábbinál nagyobb ingatlant vásárolnak a fővárosban, 2021-ben azonban csökkenni kezdett az arányuk. A rezsicsökkentés átalakítása és az energiaválság hatására azonban tovább enyhült a nagyobb ingatlanba költözők aktivitása, mindössze 18 százalékot ért el az arányuk az ügyletek között. A 2023-as ingatlanpiacon ismét fordult a trend. Mára kevésbé kerül előtérbe a vevői szempontok között az ingatlanok energetikája, kevésbé tartanak az új tulajdonosok attól, hogy a nagyobb alapterület miatt magas lesz az ingatlanuk fenntartási költsége, ezért ismét mernek nagyobbra váltani. Ezenkívül ebben az évben különösen igaz a vevőkre, hogy a gazdasági helyzet, a financiális nehézségek miatt zömében azok döntenek ingatlanvásárlás mellett, akiknek élethelyzetükből adódóan (gyermek érkezése, válás) mindenképpen szükséges költözniük.
„A nagyobb ingatlanba költözők száma a jövő évtől várhatóan emelkedni fog, ugyanis jelenlegi ismereteink alapján a bővülő családok ingatlancseréjét segíti majd a jövő évtől induló csok plusz támogatás is, amely az idén még elérhető »városi« csok helyébe lép majd. A pontos részletek még ismeretlenek, de valószínű, hogy meglévő gyermekre nem, csak vállalt gyermek után lesz igényelhető. Így ajánlatos mihamarabb lépni azoknak, akik még az idén szeretnének biztosan kalkulálni a támogatással” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
A vidéki területeken 2021-ben voltak a legaktívabbak a nagyobb ingatlanba költözők, éves átlag alapján 31 százalékában voltak jelen. A 2022-es év eseményei és a magas energiaárak a vidéki területeken a fővárosi visszaesésnél csekélyebb mértékben, a 2020-as átlaggal megegyező szintre, 27 százalékra enyhítették csupán az aktivitást. Az idei évben ugyanakkor egyelőre mindössze 25 százalékos arányban vannak jelen.
A 2019-es átlagnál csaknem negyven százalékkal többet költöttek a fővároson belül a nagyobb ingatlanra váltók az idei évben, ami 80,6 millió forintos átlagos kiadást jelentett számukra. Vidéken csekélyebb összeget, csaknem ötvenmillió forintot fordítottak átlagosan az idei évben a vásárlók nagyobb ingatlanra, ami 72 százalékos növekedést jelent a 2019-es év átlagához képest.
A szerződéskötések zömében, 70 százalékában családi házat választottak a nagyobb ingatlant kereső ügyfelek. Ingatlanméret tekintetében a vidéki területeken átlagosan 115 négyzetméteres otthonokra szerződtek a vevők idén, ami nagyjából megegyezik az előző évek átlagaival. Ezzel szemben a fővárosi vásárlók a 2019-es átlagnál – a negyvenszázalékos plusz kiadás ellenére is – tíz négyzetméterrel kisebb otthonokba költöznek átlagosan, tehát a korábbi 103 négyzetméteres ingatlanok helyett mindössze 93 négyzetméteres lakásokra, házakra váltottak.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mediaworks/Fehér Gábor)
