Halasi csipke, herendi porcelán, ajkai kristály: egész Európában védettek lesznek az egyedi magyar kézműves és ipari termékek

Az erről szóló rendelet hatályba lépett, a védettség 2025 decemberétől él.

2023. 11. 20. 11:53
2020-07-24 - Herendi porcelán kiállítás Noszvajon a De La Motte kastélyban - Berán Dániel, BD / Heves Megyei Hírlap
20200724 Noszvaj fotó: Berán Dániel BD Heves Megyei Hírlap Herendi porcelánkiállítás a noszvaji múzeumban. Fotó: Dániel Berán/Heves Megyei Hírlap
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Uniós földrajziárujelző-oltalmat kaphatnak az egyedi magyar kézműves és ipari termékek 2025. december 1-jétől. Így a mezőgazdasági termékek után egész Európában védettek lehetnek az olyan büszkeségeink, mint például a halasi csipke, az ajkai kristály vagy éppen a herendi porcelán, hiszen hatályba lépett az erről szóló rendelet – írja közeményében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

Az Európai Unió hivatalos lapjában való kihirdetést követően, 2023. november 16-án hatályba lépett a kézműves és ipari termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló rendelet. Ez a mozzanat döntő előrelépést jelent a kézműves és ipari termékek neveinek védelme terén, amelyek a régiók eredetiségében és hagyományos készségeiben gyökereznek.

A rendelet értelmében 2025. december 1-jétől lehetőség lesz arra, hogy a mezőgazdasági termékek után olyan kézműves és ipari termékek is oltalmat szerezhessenek az EU-ban, amelyek előállítása egyes földrajzi területekhez szorosan kötődik. 

Ennek megfelelően uniós földrajzi jelzésként oltalmat kaphat majd például a herendi porcelán, a halasi csipke, az ajkai kristály, a muránói üveg, a carrarai márvány vagy a solingeni acél is.

Számos magyar mezőgazdasági termék – például a budaörsi őszibarack, a csabai és a gyulai kolbász, a kalocsai paprika, a makói hagyma, az őrségi tökmagolaj, a tokaji bor – jelenleg is földrajziárujelző-oltalom alatt áll az Európai Unióban. Ugyanakkor a nem mezőgazdasági termékek eddig nem kaphattak egységes uniós védelmet, a rendelet értelmében viszont Európa-szerte oltalom védheti őket is.

Az egységes oltalom hiánya miatt a kézműves és ipari földrajzi jelzések oltalma az EU-ban eddig eltérő volt, vagyis a termelőknek az egyes tagállamok nemzeti szabályaira kellett hagyatkozniuk, és különböző jogi lehetőségeket kellett keresniük termékeik nevének jogsértéssel szembeni védelmére. Az új rendelet felismeri ezt az eltérést, és harmonizált keretet nyújt az uniós kézműves és ipari termékek neveinek oltalmához, valamint lehetőséget teremt arra, hogy az EU-n kívüli országokból származó termékek elnevezései is egységes oltalmat kapjanak az EU-ban.

– A szükséges követelményeknek megfelelő kézműves és ipari termékek nevének oltalmát 2025. december 1-jétől egyetlen, az összes tagállamra kiterjedő földrajzi jelzés iránti kérelemmel lehet igényelni. A magyarországi gyártóknak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához kell fordulniuk, majd ezt követően az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala is megvizsgálja azokat. A bejegyzett földrajzi jelzéssel azonosított kézműves és ipari termékek termelői használhatják termékeiken az oltalom alatt álló földrajzi jelzés hivatalos szimbólumát. Ez a logó lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a kézműves és ipari termékeket a földrajzi eredetükhöz kapcsolódó sajátos jellemzőkkel azonosítsák, és így tájékozott döntést hozhassanak e termékek megvásárlásakor – emelte ki Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Heves Megyei Hírlap/Berán Dániel)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.