Ismét terítéken lesz a magyar adósbesorolás

Az építőipar teljesítménye csak lassan térhet vissza a növekedési pályára, ám a kereslet is alacsonyabb. Pénteken érkezik a hazánkra vonatkozó idei utolsó hitelminősítői döntés – ezúttal a Fitchtől. A kilátások negatívról stabilra változhatnak. A Fed és az Európai Központi Bank sem valószínű, hogy kamatemelésre készülne, a jövőre vonatkozó előrejelzéseiket lesz érdemes figyelni.

– A héten két adattal jelentkezik a Központi Statisztikai Hivatal: szerdán az ipar októberi adatainak második becslése, míg pénteken az építőipari termelés októberi adatai jelennek meg – ismertette lapunkkal Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Az első becslés alapján az ipar továbbra sem tudott növekedési pályára állni: havi alapon az egyik hónap növekedését a következő hónap visszaesése követi. Az első becslés alapján októberben éves alapon 3,2, míg havi alapon 0,6 százalékkal csökkent a termelés. – Az iparágak többségét visszaesés jellemezte (ennek részleteit tudjuk meg a szerdai adatközlésben), ám néhány exportra termelő ágazat – az előző hónapokhoz hasonlóan – növelni tudta kivitelét. A második becslésben érdemes lesz még figyelni a rendelésállomány alakulására is – emelte ki Regős Gábor.

Lassan tér vissza a növekedési pályára az építőipar termelése
Fotó: Mediaworks/Nagy Norbert
 

– Az építőipar teljesítménye szeptemberben éves alapon hat, míg havi alapon 1,8 százalékkal mérséklődött. Ez az éves alapú visszaesés bár elsőre jelentősnek tűnik, de összességében az alacsony kereslet mellett nem váratlan, sőt a várakozásoknál kedvezőbb – mutatott rá a vezető közgazdász. Az alacsony keresletben egyaránt szerepe van az uniós források visszatartásának, az állami és önkormányzati forráshiánynak, illetve a magas kamatoknak. Az építőipar teljesítménye csak lassan térhet vissza a növekedési pályára – ezt mutatja a rendelésállomány éves alapú 30,6 százalékos csökkenése. Ebben változást elsősorban a hazánknak járó uniós források folyósítása jelenthetne.

A Magyar Nemzeti Bank heti adatközlései közül a pénteken megjelenő októberi fizetésimérleg-adatokat érdemes kiemelni. Szeptemberben a folyó fizetési mérleg egyenlege 216 milliárd forint többletet mutatott, ami az áruk és szolgáltatások 532 milliárd forintos többletéből, az elsődleges jövedelmek 266 milliárd forintos és a másodlagos jövedelmek ötvenmilliárd forintos hiányából adódott. – Az áruk és szolgáltatások egyenlegének javulását a csökkenő importvolumen, továbbá a javuló cserearány okozza, míg a jövedelemegyenleg romlásában a profit húzta infláció nyomán élénkülő profitkiáramlás játszik szerepet – sorolta Regős Gábor. A pénteki adatközlésből kiderül, hogy októberben is sikerült-e megőrizni a folyó fizetési mérleg többletét.

Ismét terítéken az adósbesorolás

Pénteken érkezik a hazánkra vonatkozó idei utolsó hitelminősítői döntés – ezúttal a Fitchtől. A szervezetnél hazánk besorolása a BBB kategóriában van (ez két szinttel van a bóvli felett), január óta negatív kilátással. 

– A negatív kilátásból egy-két éven belül következhet egy leminősítés, ám ezt a javuló egyensúlyi mutatók miatt nem tartjuk valószínűnek. A folyó fizetési mérleg csökkenő hiánya, a mérséklődő infláció, a technikai recesszióból való kikerülés egyaránt azt jelezheti, hogy hazánk kilátása negatívról stabilra változzon. Ebben ugyanakkor akadályt jelenthet a magas, a kormányzat által 5,2 százalékosra várt költségvetési hiány, illetve az uniós források visszatartása – ismertette Regős Gábor.

Az Eurostat heti adatközlései közül a szerdán megjelenő októberi ipari termelési adatokat, illetve a pénteken megjelenő októberi termék-külkereskedelmi adatokat és harmadik negyedéves munkaerőköltség-adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Szeptemberben az eurózóna ipari termelése havi alapon 1,1, míg éves alapon 6,9 százalékkal csökkent, miközben az Európai Uniót 0,9, valamint 6,1 százalékos visszaesés jellemezte – azaz az európai ipar betegeskedik, teljesítménye mérséklődik. Az egyes tagállamok közül a legnagyobb csökkenés Írországot (27,2 százalékot), Belgiumot (14,0 százalék) és Észtországot (12,5 százalék) jellemezte, míg növekedés mindössze négy országban történt: Dániában (2,8 százalék), Görögországban (2,1 százalék), Horvátországban (1,6 százalék) és Máltán (0,4 százalék).

Szeptemberben az eurózóna exportja 9,3 százalékkal, importja 23,9 százalékkal esett vissza éves alapon, amelyben az energiaárak mérséklődésének van jelentős szerepe, hiszen ebből úgy az Európai Unió, mint az eurózóna jelentős importőr. – Ennek megfelelően hasonló adatok látszódnak a teljes Európai Unióban is: itt 9,7, illetve 27,6 százalékos volt a csökkenés értéke. Ezzel az eurózóna egyenlege az egy évvel korábbi 36,6 milliárd eurós hiánnyal szemben tízmilliárd eurós többletet mutatott, míg az Európai Unióban a 47,4 milliárd eurós hiányból 7,1 milliárd eurós többlet lett. Várakozásunk szerint az októberi külkereskedelmi folyamatok is hasonlóan alakulhattak – mondta a szakértő.

A második negyedévben a munkaerőköltségek az eurózónában 4,5, míg az Európai Unióban öt százalékkal emelkedtek, miközben az infláció az eurózónában 6,2 százalékot, az Európai Unióban pedig 7,2 százalékot tett ki, azaz a keresetek reálértéke mindkét területen csökkent. A nominális értékváltozás a harmadik negyedévben is hasonlóan alakulhatott, ám ez reálértelemben már kisebb mérséklődést jelenthetett, tekintettel a lassuló inflációra. 

Érdemes megjegyezni, hogy a második negyedévben a nominális órabérek hazánkban nőttek a legnagyobb mértékben, 17,3 százalékkal, amelyet Horvátország és Szlovénia 14,5 százalékos bővülése követett.

Az Egyesült Államok adatközlései közül a kedden megjelenő novemberi inflációs adatok kiemelendők Regős Gábor szerint. Októberben az Egyesült Államok inflációja az előző havi 3,7 százalékról 3,2 százalékra csökkent, míg havi alapon stagnáltak az árak, azaz az Egyesült Államokban is fokozatosan enyhül az inflációs nyomás. Éves alapon az élelmiszerek ára átlagosan 3,3 százalékkal nőtt, míg az energiáé 4,5 százalékkal mérséklődött – ezen belül is kiemelkedő volt a gázolaj 21,4 százalékos árcsökkenése. A keddi adatközlésből kiderül, hogy novemberben folytatódott-e az infláció lassulása az Egyesült Államokban.

Az előretekintő iránymutatásra érdemes figyelni

– A héten a monetáris politikában is több érdekesség várható – emelte ki Regős Gábor. Kedden és szerdán ülésezik a Fed nyíltpiaci bizottsága. Várakozásaink szerint a Fed nem változtat irányadó rátáján, azt továbbra is az 5,25–5,5 százalékos sávban tartja. Ami érdekes lehet, az a jövőre vonatkozó iránymutatás: megjelenik-e bármilyen lazításra vonatkozó utalás. Az Európai Központi Bank csütörtökön tartja soron következő kamatdöntő ülését. Itt sem számítunk a kamatkondíciók változtatására, és maradhat a 4,5 százalékos alapkamat. Itt is az előretekintő iránymutatásra lesz érdemes figyelni.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Shutterstock)