– December 12-én várható az építészeti törvény parlamenti végszavazása – jelentette be Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) csütörtökön megtartott ünnepi közgyűlésén. Jelezte: a szuverenitás az építőiparban a nemzeti tulajdon arányának növelésével, az importkitettség csökkentésével növelhető. Ennek határozottan most van itt az ideje, amikor még fontosabb, hogy a kevesebb forrásból mennyi marad itthon.
A hazai tulajdonú építőipari vállalkozások szám szerint többségben vannak. A tíz legnagyobb cég közül hét magyar, ám hiába a sok hazai társaság, az árbevételük mindössze 46 százalékot tesz ki. Miután külföldi anyagokkal dolgoznak, az importkitettség 48 százalékos az ágazatban. Cél, hogy 2028-ra negyven százalékra csökkenjen az ágazat importkitettsége – ismertette a Világgazdaság. Ennek érdekében patrióta és protekcionista szabályozásra van szükség, amire számos példa van az Európai Unióban Lánszki Regő megfogalmazása szerint.
Az állami beruházások kapcsán az államtitkár összefoglalta: 270 beruházást függesztettek fel 5500 milliárd forint értékben a felülvizsgálat során. Ebből 68, összesen 3867 milliárd forint értékű beruházás már megindult. Minden minisztérium beruházási listát készít a következő tíz évre, torzót nem hagynak, ahol az építési naplót megnyitották, be is fejezik a munkát.
A legfontosabb most a magyar építészetről szóló törvény, amely egyfajta reformkort hoz el, lépésváltást, irányváltást, újratervezést jelent, ezáltal teljesen átalakítja, hatékonnyá, versenyképessé teszi a magyar építőipart. Lánszki Regő leszögezte, hogy a 2024-es év eredményesebb lehet a 2023-asnál.
Az ÉVOSZ ünnepi közgyűlésén mutatta be Koji László, a szakmai szövetség elnöke a piaci szereplők helyzetértékelését és 2024-re vonatkozó várakozásait. Szó esett arról is, miszerint körülbelül 250 milliárd forint értékű számla lehet lánctartozásban az év végén, amiről nem lehet tudni, hogy mikor fizetik ki, és hogy a láncon belül ki milyen mértékben sérül. A cégek azt mondják, kintlévőségük egynegyed részét peres úton tudják csak behajtani. Az ügyvédeknek egyre több munkát ad az építésgazdaság az induló perek sokasága miatt.
A teljes cikk itt olvasható:
