A 2023-as év egészére rányomta a bélyegét a háború, a szankciós energiaválság és a veszélyes világgazdasági környezet. Ezek a külső tényezők jelentős nyomás alá helyezték a magyar költségvetést is. A büdzsé ugyanakkor a kedvezőtlen körülmények ellenére is biztosította és idén is biztosítja a nyugdíjak értékének megőrzését, a családtámogatások és a rezsivédelem fenntartását – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium (PM) az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének december végi helyzetéről hétfőn kiadott részletes tájékoztatójában.
A kormány legfontosabb célja az idei évben a gazdasági növekedés helyreállításával a hiány és az államadósság további csökkentése – írták a távirati iroda ismertetése szerint. A jelentés megerősítette: tavaly december végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak. A 2023. évi pénzforgalmi hiány tehát alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint) – mutattak rá.
A jelentés kiemeli, hogy jelentős, olyan egyszeri kiadásokat könyvelt el a büdzsé tavaly, amelyek az állami vagyon gyarapításával a hosszú távú növekedést szolgálják. Ilyen kiadás volt a Vodafone Zrt.-ben, illetve a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben történt közvetett állami tulajdonszerzés.
Az év egészében a lakossági rezsivédelem költségei 1373,5 milliárd forintot tettek ki, ami közel kétszerese a 2022-ben erre a célra kifizetett 699,2 milliárd forintnak.
Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítése 744,2 milliárd forint volt 2023-ban, ez 155,4 milliárd forinttal több az előző évinél.
Az uniós programok előfinanszírozása 2023-ban 2812,2 milliárd forintot tett ki, miközben 2229,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Nyugellátásokra 5759,9 milliárd forintot fordított a kormány 2023-ban, míg az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra 2410,1 milliárd forintot, mindkettő meghaladja az előző évit. A központi alrendszer 2023. december végi 36 515,7 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 6622,7 milliárd forinttal, 22,2 százalékkal magasabb összegben alakultak.