A kereskedelem szekere alapvetően a gazdaság teljesítményétől függően döcöghet, vagy éppen száguldhat, döntő részben a bérek, elkölthető jövedelmek változása szerint. Az alapok biztatóak 2024-re, hiszen a bruttó hazai termék (GDP) növekedése helyreáll az idén, míg az infláció négy-ötszázalékos szintre mérséklődik, így a reálkeresetek is emelkednek.
– A legkisebb jövedelműeknek – akik leginkább kiszolgáltatottak a piaci változásoknak – kedvez, hogy a minimélbér és a garantált bérminimum már decemberben 10-15 százalékkal emelkedett. A nyugdíjaknál a hatszázalékos emelés – éppen hogy csak, de – nagyobb a várható átlagos drágulásnál. Mindezek mellett az egyes szakmacsoportok központi béremelése is a vásárlóerőt szilárdítja – foglalta össze lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a 2024-es forgalom várható alakulásának kiinduló pontjait.
A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy egy „pénznyerő tényező” még nagyon hiányzik a kereskedelemben. Maguk a kereskedelmi vállalkozások is hitelre éhesek, hiszen sokan közülük az átlagnál jobban igénylik ezt a piaci eszközt. Akár a napi működéshez, akár a fejlesztésekhez, beruházásokhoz is szükséges a segítség. Nem beszélve arról, hogy vásárlóknak sem mindegy, hogy milyen a hitelkörnyezet.
Így például az élénkebb lakáspiac a lakásfelszerelések vásárlását is megmozgatja, de az áruvásárlást segítő kölcsön hiányában a nagy értékű bútorok, háztartási berendezések, vagy éppen a családi autó vételére sem telik pénz, a jelenleg vaskos törlesztőrészletek, kamatterhek mellett.
A kétszámjegyű jegybanki alapkamat szintje, az infláció letörésénél lassabb lefaragása nem engedi meg az áruvásárlásokkal összefüggő hitelek kamatainak csökkentését sem. Vámos György szerint, ha a hitelpiac helyrebillen, akkor a 2024-es kiskereskedelmi forgalom valós, organikus növekedést mutat majd, nem csak az úgynevezett bázishatások miatt lesz pozitív előjelű a változás.
