Hazánkban mintegy 1437 hektáron foglalkoznak spárgatermesztéssel a gazdálkodók, ahonnan éves szinten mintegy 5000-5500 tonna termést takarítanak be. Ugyanakkor míg a korábbi években a spárga szedése április végén kezdődött, az idén a hirtelen jött felmelegedésnek köszönhetően már jóval korábban, április elején elindult. Legnagyobb termőterületeink Bács-Kiskun és Csongrád vármegyében találhatók, ezen kívül Hajdú-Bihar és Békés vármegyében foglalkoznak még jelentősebb spárgatermesztéssel.
A hamarosan elérhető európai uniós támogatásoknak köszönhetően tovább emelkedhet a hazai termőterület. A KAP Stratégiai terv részeként megjelenő kertészeti beruházási támogatások közül az ültetvénytelepítések támogatása pályázat kapcsán spárgaültetvények telepítésére is nyerhetnek támogatást a kertészetek.
A spárga a sípok színe szerint négy típusba sorolható: fehér, lila, lilászöld és zöld, de ugyanarról a növényről van szó. Ha akkor szedik le, amikor még ki sem bújt a földből akkor a színe még fehér – ezért termesztik a fehérspárgát földből készített bakhát alatt takarással –, de ha már kibukkant, napfény hatására lilássá válik. A sík művelésű zöld spárgát akkor takarítják be, amikor már a teljes hajtás a föld felett van és a napsütés élénk zöldre festette. Laza homokos, humuszban gazdag talajban nő leginkább, innen a legegyszerűbb betakarítani nedvdús hajtásait. Áprilistól kezdve egészen június végéig kapható. Konzerv formában egész évben elérhető.
Hosszú ideig a hazai termés szinte egésze a külpiacokra került, az utóbbi évek belső fogyasztás emelkedésének köszönhetően ma már az itthon megtermelt spárgamennyiség fele a magyarok asztalára kerül. A magyar spárga legjelentősebb felvevőpiaca Németország és Svájc, de Finnországba és Svédországba is szállítanak a hazai termelők.
