Az elmúlt harminc év legnagyobb sikertörténete a járműipar, és a magyar gazdaságpolitika célja, hogy az ország 2030-ra a nyugati és a keleti járműipar kapcsolódási pontja legyen – erről Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára beszélt egy budapesti konferencián csütörtökön.
Az első alkalommal megrendezett Budapest Automotive Summit elnevezésű rendezvényen az államtitkár elmondta, a globális elektromosautó-eladások korábbi években tapasztalt dinamikus növekedése a tavalyi év végére lelassult, és ez 2024 első két hónapjában is folytatódott.
A német elektromosautó-támogatási program decemberi kivezetésével jelentősen visszaesett a kereslet, amit a gyártók árcsökkenéssel igyekeztek mérsékelni – tette hozzá. Megjegyezte, hogy jelentős bizonytalanságot szült az az uniós szabályozás, hogy 2035-tól már nem lehet az európai piacokon belső égésű motorral felszerelt új autókat értékesíteni.
A statisztikák szerint 2023-ban globálisan 14 millió elektromos személyautót adtak el, amelynek 58 százalékát Kínában értékesítették. Kínában az eladott autók már közel 30 százaléka elektromos, ez az arány Európában 21, az Amerikai Egyesült Államokban pedig csak nyolc százalékot tesz ki.
Hangsúlyozta: fontos, hogy a járműiparban most zajló, a szektor történetének egyik legnagyobb transzformációs folyamata a lehető leggördülékenyebben valósuljon meg. Az európai elektromos járműgyártás fellendítése érdekében uniós szintű támogatási programokra van szükség, amely versenyelőnyt biztosíthat az európai gyártók számára, mivel az Egyesült Államok és Kína jelentős forrásokat fordít támogatásra – mondta. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az állami támogatások nélkül is versenyképesek a kínai autógyártók az európai piacokon.
Az államtitkár szerint a magyar elektromosautó-támogatási programok – mind a keresletet, mind az infrastruktúra fejlesztését célzók – mutatják, hogy ezek segíthetik az elektromobilitás felfutását.
Beszélt arról, hogy a júliusban kezdődő féléves uniós magyar elnökség egyik célja, hogy az európai szintű támogatási programhoz szövetségeseket szerezzenek.
A kontinens vezető iparági képviselőinek februárban kiadott antwerpeni nyilatkozata kapcsán elmondta, hogy az egyfajta figyelemfelhívás is volt az európai döntéshozóknak, amiben a járműipar szereplői arra kérték az Európai Bizottságot, vegyék figyelembe javaslataikat és a versenyképességi kérdéseket kiemelten kezeljék.
A kormányzat nemrég bemutatott versenyképességi stratégiájára kitérve elmondta, hogy abban a feldolgozóipari teljesítmény mintegy negyedét kitevő és 150 ezer embernek munkát biztosító járműipar kiemelt helyen szerepel.
A stratégia fő pillérei a patriotizmus, a technológiai fenntarthatóság, az ellátásbiztonság és a termelés diverzifikációja. A stratégia fókuszában pedig az ezeket összefogó mesterséges intelligencia és elektromobilizáció áll – mondta.
A kormány stratégiai tervei között szerepel, hogy Magyarország 2030-ra Európa járműipari tesztközpontja és regionális gyártóközpontja kíván válni – tette hozzá.
Kiemelt feladatnak nevezte, hogy a magyar beszállítók minél feljebb kerüljenek az értékláncban, magasabb hozzáadott értékkel. Ez nehezebb feladatnak ígérkezik, mivel évekbe is telhet, mire egy beszállító képes lesz a legmagasabb szintű minősítés elérésére. A hazai beruházási támogatásoknál ezért fontos, hogy megjelenjen értékelési szempontként a hazai hozzáadott érték nagysága – fejtette ki.
Hangsúlyozta: a stratégiai célok között szerepel, hogy az évtized végére Magyarország az elektromobilitási ököszisztémához kapcsolódó fejlettségben Európa vezető országává váljon.
