Mutatjuk, hogy milyen számokra érdemes figyelni

A Központi Statisztikai Hivatallal ellentétben a héten bőségesen ellát minket friss adatokkal az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza magyarázta el, hogy mire érdemes figyelni.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

– A héten a Központi Statisztikai Hivatal egyetlen gyorstájékoztatót sem tesz közzé. A Magyar Nemzeti Bank heti adatközlései közül a fizetési mérleg hétfőn megjelenő februári adatait, valamint a nemzetközi tartalékok márciusi alakulásáról szóló adatok második becslését érdemes kiemelni. Ez utóbbi csütörtökön lesz – mondta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A folyó fizetési mérleg egyenlege befolyásolhatja a magyar fizetőeszköz árfolyamát
Fotó: MTVA/Faludi Imre

A szakértő jelezte: januárban a folyó fizetési mérleg 213 millió eurós hiánnyal zárt, melyhez leginkább az áruk egyenlegének 212,8 millió eurós hiánya és az elsődleges jövedelmek 481,2 millió eurós deficitje járult hozzá – az utóbbiban nagy szerepe van a profitkiáramlásnak. Ezt a szolgáltatások jelentős, 709,4 millió eurós többlete csak részben tudta kompenzálni. 

– A folyó fizetési mérleg egyenlegére azért érdemes figyelni, mert az ebben beérkező kedvező vagy kedvezőtlen adatok erősíthetik vagy gyengíthetik a forintot – emelte ki Regős Gábor.

Az előzetes adatok szerint hazánk devizatartaléka márciusban stagnált, értéke 46,4 milliárd euró volt, amely azonban a 2023-ban jellemző szintet érdemben meghaladja, azaz tartalékszintünk a korábbinál magasabb. A részletes adatközlésből megismerhetjük a tartalék egyes összetevőinek alakulását is.

– A Központi Statisztikai Hivatallal ellentétben a héten bőségesen ellát minket friss adatokkal az unió statisztikai hivatala, az Eurostat – hívta fel a figyelmet a vezető közgazdász. – Hétfőn az ipari termelés februári adatai, kedden a termék-külkereskedelem szintén februári számai, szerdán a márciusi infláció, csütörtökön pedig az építőipar februári mutatói jelennek meg – sorolta.

Januárban az ipari termelés az Európai Unióban kedvezőtlenül alakult. Az eurózóna kibocsátása éves alapon 5,7, míg az eurózónáé 6,7 százalékkal csökkent, miközben havi szinten is nagymértékben, 2,1, illetve 3,2 százalékkal estek vissza a volumenek. Az egyes tagállamok teljesítménye jelentős eltérést mutat: Írországban 34,1, Észtországban 8,6, míg Bulgáriában 7,6 százalékkal esett vissza az ipar teljesítménye, miközben Szlovákiában 12,2, Görögországban 10,5, míg Dániában 5,3 százalékos bővülést mértek.

Ennél kedvezőbben alakultak ugyanakkor a külkereskedelmi folyamatok, melyekben a cserearány jelentős javulása is szerepet játszott. Az eurózónában az export euróban számított értéke januárban éves alapon 1,3 százalékkal bővült, miközben az importé 16,1 százalékkal csökkent, így az egyenleg a 32,6 milliárd eurós deficit után 11,4 milliárd eurót többletet mutatott. – Hasonló folyamatoknak lehettünk tanúi a teljes Európai Uniót nézve is: az export értéke stagnált, miközben az importé 18,9 százalékkal lett alacsonyabb, így az egyenleg az egy évvel korábbi mínusz 38,6 millió euróról plusz 6,2 millió euróra változott – ismertette Regős Gábor.

Az előzetes adatok alapján az eurózóna dezinflációja márciusban tovább folytatódott: a pénzromlás üteme az előző havi 2,6 százalék után 2,4 százalékra csökkent, miközben a drágulás havi üteme 0,8 százalékot tett ki.

 – A maginfláció 3,3 százalékról 2,9 százalékra változott. A kedvező inflációs adatok fontosak a monetáris politika szempontjából, hiszen ez segítheti a kamatcsökkentési ciklus megkezdését – mutatott rá Regős Gábor. Az új becslésből megismerhetjük a teljes Európai Unió, illetve az egyes országok adatait – tette hozzá.

 

Az építőipar teljesítménye januárban alig változott az egy évvel korábbihoz képest: az eurózónában 0,8 százalékkal, míg az Európai Unióban mindössze 0,1 százalékkal bővült. Havi alapon az euróövezetben 0,5 százalékkal növekedett az ágazat teljesítménye, míg az Európai Unió egészében egy százalékkal alacsonyabb lett.