A magyarországi járműiparról és az akkumulátorok gyártásáról szóló hírek hazánkban túlnőtték a gazdasági jellegüket, immáron a politikai közbeszéd részei lettek. Írhatnák úgy is, hogy már ehhez a területhez is „tízmillióan értenek”. Ennek apropóján érdemes megnézni, hogy milyen és mekkora szerepet tölt be az ország gazdaságában az elektromobilitás.
Hódít az elektromobilitás
A kormány legfrissebb konvergenciaprogramja rámutat arra, hogy az elektromobilitás világszerte egyre nagyobb teret nyer. Ezt mutatja az elektromos autók számának az elmúlt években tapasztalt gyors ütemű növekedése is. Két évvel ezelőtt már csaknem hárommillió villanyautó volt az Európai Unióban. Ez a szám egymillió darabot meghaladó emelkedést jelent az azt megelőző évhez képest. A tisztán elektromos autók új regisztrációinak száma is növekvő tendenciát mutat az unióban: a 2023-ban forgalomba helyezett, kizárólag elektromotorral hajtott akkumulátoros autók száma elérte a másfél milliót, ami éves alapon 37 százalékos növekedést jelent, illetve több mint hatszorosa a 2019-es mennyiségnek. A múlt évben az összes újonnan regisztrált autónak 14,6 százaléka volt tisztán elektromos.
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy az elektromobilitás európai trendjei Magyarországon is érvényesülnek. Az e-autó-eladások száma jelentősen növekedett: csaknem 23,4 százalékkal több villanyautót helyeztek forgalomba 2023-ban, mint 2022-ben. A kizárólag elektromotorral hajtott akkumulátoros személygépkocsik és kisteherautók száma a múlt évben meghaladta a 46 ezret, ami 39 százalékos emelkedést jelent az azt megelőző évhez képest. Az összes alternatív üzemanyaggal működő személygépkocsin és kisteherautón belül a tisztán elektromosak részaránya a 2019-es 18,2 százalékról 2023-ra több mint ötven százalékra nőtt. A villanyautó-eladások számának, valamint az előbb említett részaránynak további növekedését eredményezheti a 2024 januárjában induló, tisztán elektromos személygépkocsik és kisteherautók vagy kisbuszok vásárlására irányuló állami támogatás is – jegyzi meg a konvergenciaprogram.
Beruházások sora
Az elektromobilitás térhódításából hazánk nagymértékben profitálhat. Egyfelől a járműgyártás a magyar ipar egyik nagyon fontos pillére: 2023-ban a feldolgozóipari termelés több mint 26 százalékát tette ki, az alágban foglalkoztatottak száma pedig elérte a 149 ezer főt.
A múlt évben Magyarország volt az Európai Unió hetedik legnagyobb autógyártója, éves alapon 11,6 százalékkal nőtt a termelés. A járműipar jelentős súlya várhatóan fennmarad a jövőben, azonban az alágon belül az elektromos autók részarányának további növekedése prognosztizálható.
„A hazai járműipar zászlóshajói, a Mercedes, az Audi, valamint a BMW által a közelmúltban bejelentett, Magyarországon megvalósuló – összértékben a bruttó hazai össztermék két százalékát kitevő – kapacitásbővítések főképpen a gyárak elektromobilitáshoz kapcsolódó kompetenciáinak kiépítését, fejlesztését szolgálják” – olvasható a dokumentumban.
A Mercedes 2022-ben bejelentett négyszázmilliárd forintos beruházása részben az üzletág „komponensoldalának bővítésére”, egy akkumulátorbeszerelő üzem építésére irányul. Az Audi 120 milliárd forintos beruházásával győri telephelyét készíti fel egy teljesen új motorcsalád, a MEB Eco elektromotorok gyártására, ami a tervek szerint 2025-ben veszi kezdetét. Mindezek mellett a BMW nyolcszázmilliárd forintos összértékű fejlesztése révén Debrecenben már az új, elektromos hajtású modelljeit fogja gyártani. Magyarország szerepét a globális elektromosautó-ipari átállásban tovább fokozza a 2023 végén a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója, a kínai BYD döntése, amely szerint Szegeden építi meg első európai üzemét.
A világ élvonalában
Másfelől az elektromos meghajtás központi eleme az akkumulátor, így hazánk jövőbeni autóipari pozícióját erősítik a közelmúltban bejelentett akkumulátor-előállításhoz köthető beruházások is. A biztos és egyben dinamikusan bővülő piaccal rendelkező akkumulátorgyártók közül több nagy szereplő – a kormány befektetésvonzó politikájának sikereként – Magyarországon építi ki, illetve bővíti termelőkapacitásait. Ezek közül kiemelendő az elektromos akkumulátorok piacának vezetője, a kínai CATL által bejelentett rekordértékű, 2900 milliárd forintos (a 2023-as GDP majdnem 3,9 százalékát kitevő) beruházás Debrecenben.
A hazánkban megvalósuló, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó fejlesztések összértéke mostanra meghaladja a 7600 milliárd forintot. Ezeknek köszönhetően 2030-ra várhatóan Magyarország lesz a világon a negyedik, az Európai Unióban pedig Németország után a második legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitással rendelkező ország.
A konvergenciaprogram elemzése végezetül hozzáteszi: a közelmúltban bejelentett nagy volumenű beruházásokkal hazánk a jövőbe fektet be. Az elektromobilitással kapcsolatos fejlesztések azt célozzák, hogy a jelentős súlyú, több százezer család megélhetését biztosító járműipar a következő évtizedekben is versenyképes maradhasson, valamint tovább bővülhessen. Ezáltal nemcsak a meglévő munkahelyek őrizhetők meg, hanem újak is teremthetők, ráadásul olyan régiókban, ahol van tér a foglalkoztatás növelésére – olvasható a dokumentumban.
