Stabil lábakon áll a vármegye gazdasága – jelentette ki Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a miskolci gazdaságfejlesztési konferencián. Ez két dolog miatt lehetséges szerinte: a NAV adatai alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye a legnagyobb adófizető, ezzel megelőzik a fejlett észak-dunántúli vármegyéket. A top 100-ból az első hetvenbe nettó tízmilliárd forint árbevétel alatt nem lehetett bekerülni, kialakulóban van egy erős középvállalati kör helyi tulajdonosokkal. Jelentős gazdasági visszaesést sem mértek a vármegyében – tette hozzá. Természetesen az állami beruházások visszafogása éreztette hatását, de a vállalati fejlesztések folytatódnak. Erre jó példa a Mol tiszaújvárosi üzeme, amelyet nemrég adtak át.
Csődhullámról bár nem beszélhetünk, de ez cégmérettől és profiltól is függ. Továbbra is munkaerőkereslet van a térségben – mutatott rá a borsodi kamaraelnök. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy az orosz–ukrán háború és annak következményei nehéz időszakot hoztak, a dominanciát ma a vegyipar és a gépipar adja.
Elmondta még, a legtöbb vármegyével ellentétben itt nőtt a vendégéjszakák száma az egy évvel ezelőttihez képest. Elcsépeltnek hangozhat, de az idegenforgalom kitörési pontja lehet Borsodnak. Minimálisan csökkent az álláskeresők száma (833 ezer), de ez még mindig magasabb, mint a Dunántúlon. A kulcsot a célzott átképzések jelenthetik Billal Tamás szerint. A nettó átlagkeresetek mértéke ugyanakkor még mindig kimutatja a vármegyei különbségeket – derült ki a szavaiból, ez pedig tényező a fiatalok megtartása szempontjából is.
Az energetika és a munkaerő számít kritikus területnek szerinte. Utóbbi azért, mert munkaerő nélkül a cégek sem tudnak fejlődni, fejleszteni. Ennek megfelelően a kamara által megkérdezett cégek jelentős része tervez létszámbővítést, egyharmad az aránya azoknak, akik teljesen elzárkóznak ettől.
Főleg a nagyvállalatok terveznek igénybe venni unión kívülről érkező munkaerőt, leginkább török és kínai munkavállalókat. A kamara e tekintetben kész közvetítő és elemző szerepet vállalni.
Billal Tamás rámutatott arra is, hogy a mesterséges intelligencia jelenléte, használata is megkerülhetetlen kérdés. A kamara a fejlesztési programját a honlapján is hamarosan megjelenteti. A vármemegyei elnök méltatta még a Miskolci Egyetem, valamint a szakképzési centrumok képzésit is, a kamarák ugyanis az oktatásban is együttműködő partnerek és a tehetséggondozást is segítik.
Kiss Zalán, az MBH Bank önkormányzati és egyházi kiszolgálásért, illetve államigazgatási kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, a vállalatok finanszírozási igénye mérséklődött tavaly, a magas forintkamatok miatt devizahiteleket vettek fel a vállalatok, a beruházásokat pedig sokan elhalasztották. Az euróbevétellel rendelkező nagyvállalatok igényeltek jellemzően euróhitelt. A gazdasági aktivitás pozitív fordulata a hitelfelvételi kedvet is növeli, erre a második félévben van nagyobb esély – mutatott rá Kiss Zalán. Ennek megfelelően a hazai cégek negyven százaléka tervez is új beruházást.
Ami az idei várakozásokat illeti, a forintkamatok csökkennek, 2025–26-ra pedig 4,5-5 százalékos alapkamatra állhat be a magyar gazdaság
– ismertette. A lakáspiacon lassú kilábalás jöhet, a csok plusz, a hitelkamatok csökkenése ebbe az irányba mutatnak, a befektetők ugyanakkor inkább állampapírt vettek és nem ingatlant. Az idegenforgalom a pandémia előtti számokat hozhatja 2024-ben – az előbb ismertetett térségi tendencia összhangot mutat ezzel a várakozással.
