Termőre fordulnak az elmúlt évek hatalmas beruházásai

A magyarországi beruházási ráta európai uniós összevetésben is kimagasló, ez a terület hosszabb távon is jelentős támogatást adhat a gazdasági teljesítmény növekedéséhez. A 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések önmagukban is jelentős eredményt ígérnek: 2024 és 2028 között az ezen beruházásokkal kiépülő többletkapacitások 16–24 ezermilliárd forinttal emelhetik hazánk exportteljesítményét. Az idén elsősorban a vállalati szegmensben várható fellendülés, ahogy a háztartások beruházási aktivitása is emelkedhet.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

A beruházások adják a magyar gazdaság egyik kulcsterületét. A kormány legfrissebb konvergenciaprogramja külön fejezetet szán erre. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2023 során mintegy 19 750 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg. Így 2010 óta már összesen hatvan százalékkal bővültek a fejlesztések, amelynek köszönhetően hazánk beruházási rátája a 2010-ben mért 20,1 százalékról 2023-ra 26,3 százalékra emelkedett. Ezzel az eredménnyel Magyarország továbbra is az európai uniós élmezőnyben foglal helyet. A beruházási aktivitás 2023-ban mindezekkel együtt csökkent, ami nemzetközi szinten is megfigyelhető volt. Ehhez a bizonytalan külső környezet, a dráguló finanszírozás, valamint a mérsékeltebb belföldi kereslet is hozzájárult. 

Kimagasló tőkevonzás

A vállalkozások körében 6,4 százalékkal estek vissza a fejlesztések 2023 egésze során, ám kedvező, hogy a nemzetgazdasági beruházások harmadát kitevő, jövőbeli bővülést is megalapozó feldolgozóipari fejlesztések 4,5 százalékkal emelkedtek. Ez kiváltképp ahhoz köthető, hogy a második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházásai rendkívül dinamikusan, 41 százalékkal nőttek. Ehhez több hazai járműipari, valamint beszállítói gyár fejlesztése is hozzájárult. A kiemelkedően magas hozzáadott értéket előállító gyógyszergyártás területén szintén két számjegyű bővülést regisztráltak.

Az elemzés szerint hazánk kimagasló tőkevonzó képességét bizonyítja, hogy az elmúlt évek kihívásai ellenére a 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések meghaladják a 14 ezermilliárd forintot, ami az éves bruttó hazai termék (GDP) mintegy 17 százalékát kitevő összeg. Ez azt jelenti, hogy 2024-2028 között az ezen beruházások révén kiépülő többletkapacitások mintegy 16-24 ezermilliárd forinttal emelhetik hazánk exportteljesítményét. 

Ez a jelenlegi éves magyar árukivitel 21-32 százalékának felel meg. Mindent egybevéve az elkövetkező években csupán a fenti beruházások összességében 8-12 százalékpontos GDP-többletet generálhatnak.

Jelentős lendületet adnak a gazdaságnak a beruházásokkal létrejövő többletkapacitások

A kedvező folyamatokról tanúskodnak a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által kezelt projektek összesített adatai is. A pozitív döntésben érintett működőtőke-beruházások összesített értéke 2023-ban meghaladta a 11,8 milliárd eurót. A 2022-ben elért 6,5 milliárd eurós rekord ezzel csaknem megduplázódott, köszönhetően a 69 új nagyprojektnek. A működőtőke-beruházások legnagyobb hányada a járműipar és az elektronika ágazatokban valósul meg. Kedvező, hogy 2023-ban mintegy tíz kutatás-fejlesztési projekt is zöld utat kapott, amelyek 810 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet hoznak létre. 

Mindezeken felül 2023 végén jelentették be, hogy kétezermilliárd forint értékben valósít meg beruházást Magyarországon a BYD, a világ 
legnagyobb elektromosautó-gyártója.

Ösztönzés és ütemezés

A konvergenciaprogram kitér a lakóingatlan-piacra is, amelyet lassulás jellemzett az elmúlt évben, elsősorban a magas infláció és a megemelkedett hitelkamatok következményeként. Tavaly az átadott lakások száma 18 600 darab volt, ami éves alapon 9,2 százalékos csökkenést jelent. Előretekintve, a lakásépítéseket továbbra is ösztönzik a család- és otthonteremtési támogatások, ide értve a csok pluszt vagy éppen a felújítási programot és a kedvezményes áfát. A múlt évben 3800 milliárd forintot meghaladó kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban. Ennek eredményeként a GDP-arányos állami beruházási ráta 5,1 százalék volt, amellyel hazánk továbbra is az európai élmezőnyben található. Most már tudjuk azt is, hogy a hiány csökkentése érdekében a kormány 675 milliárd forintnyi beruházást halaszt el. Törölni nem fogják őket, de csak később fognak megvalósulni. Az átütemezés ellenére is mintegy kétezermilliárd forint értékben hajtanak végre fejlesztést az idén.

Biztató kilátásokat mutatnak a beruházások

Összességében megállapítható, hogy fokozatosan erősödhet a beruházási aktivitás. A sikeres dezinfláció nyomán a hitelkamatok érdemben alacsonyabb szintre esnek, így a finanszírozás olcsóbbá válik. 

Emellett a vállalati szféra jelentős megtakarításokat halmozott fel az elmúlt időszakban, ami fejlesztések fedezetéül is szolgálhat. A kamattámogatott vállalati hitelek és az új otthonteremtési konstrukciók továbbra is ösztönzőleg hatnak a beruházásokra. 

A háztartások fogyasztásának növekedése az elhalasztott fejlesztések megvalósítását vonhatja maga után, míg a korábban visszatartott európai uniós források gazdaságba történő becsatornázása is támogatja a beruházási folyamatokat. A folyamatosan, elsősorban a feldolgozóipari szegmensbe érkező, illetve kivitelezés alatt levő nagyobb projektek továbbra is jelentős húzóerőt jelentenek. Mindezek eredményeképp a bruttó állóeszköz-felhalmozás ismét pozitívan támogathatja a gazdaság növekedését az előrejelzési horizonton. Az idén elsősorban a vállalati szegmensben várható fellendülés, illetve a háztartások beruházási aktivitása emelkedhet. Jövőre a beruházási dinamika további erősödése prognosztizálható – állapítja meg a konvergenciaprogram. A beruházások mellett a fogyasztás helyreállása is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartósan visszaálljon a növekedési pályára. Ezt már a statisztikai adatok is alátámasztják. Jövőre pedig a bővülés jóval nagyobb lendületet vehet.