Ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán haladjon, ahhoz elengedhetetlen a belső motorok működése. Ehhez pedig arra van szükség, hogy folytatódjon a reálbérek emelkedése. Ennek fényében érdemes megnézni, hogy mivel számol ezen a területen a kormány konvergenciaprogramja.
A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2023-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban 571 200 forint volt. Ez az érték 14,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A dinamikus bérnövekedéshez a legkisebb bérek év eleji emelésének tovagyűrűződő hatása, a feszes munkaerőpiaci környezet, az infláció bérfelhajtó hatása, illetve a közszféra bérfejlesztései is hozzájárultak. A 2023. évi átlagkereset indexét befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 1,4 százalékponttal lenne magasabb.
Ha a részletekre tekintünk, akkor kiderül, hogy a költségvetési körben tavaly 7,3 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset az előző évhez képest. A versenyszférában 16,2 százalékos volt a növekedés. A múlt évben azonban az infláció mértéke meghaladta a bérek emelkedését, így az év egészét tekintve a reálkeresetek 2,9 százalékkal mérséklődtek.
Tavaly szeptember óta viszont a bérek növekedése ismét meghaladja az inflációt, ami a reálbérek emelkedésén keresztül hozzájárul a belső kereslet felélénküléséhez.
Fontos fejlemény volt, hogy a versenyszféra munkáltatói és munkavállalói képviseleteivel megállapodva a kormány 2023. december 1. napjától a minimálbér havi bruttó összegét 266 800 forintra (plusz 15 százalék), a garantált bérminimum havi bruttó összegét 326 ezer forintra (plusz tíz százalék) emelte. A minimálbér és a garantált bérminimum két számjegyű emelésével folytatódhat az alacsonyabb keresetű munkavállalók bérének felzárkózása.
