Az elmúlt hónapokban a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kulcsszóvá vált a fogyasztás. Nem véletlenül, hiszen maga a fogyasztás a kereslet fontos összetevője, amiből az következik, hogy annak változásai jelentős hatással vannak a gazdaság egészének ingadozására. A kormány 2028-ig kitekintő legfrissebb konvergenciaprogramja emlékeztet: a magas infláció a háztartások fogyasztására is kedvezőtlen hatással volt. Így a háztartások fogyasztási kiadása 2,5 százalékkal, míg a kiskereskedelmi forgalom 7,9 százalékkal mérséklődött.
A kormány 2022-es intézkedései, mint például a fiatalok és a családok adókedvezménye, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, az ágazati- és minimálbéremelések mintegy 1800 milliárd forinttal gyarapították a magyar háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.
Ennek köszönhetően a háztartások fogyasztási kiadása kiemelkedő mértékben, 7,1 százalékkal növekedett. Mindazonáltal 2022 második felétől a romló nemzetközi és hazai konjunktúra meggyengítette a lakossági bizalmat. Ez a magas infláció okozta reálbércsökkenéssel együtt az óvatossági motívumok erősödését eredményezte: a háztartások nagymértékben növelték megtakarításaikat és a magas bázishoz képest visszaszorították fogyasztási kiadásaikat.
Ahogy említettük, a lakossági fogyasztás visszafogottságát tükrözte továbbá a kiskereskedelmi forgalom alakulása is. A konvergenciaprogram rámutat arra is, hogy a „Magyar Nemzeti Bank által az infláció leszorítására alkalmazott kamatpolitika egyrészről hozzájárult a háztartások vásárlóerejét erodáló infláció leküzdéséhez, másrészről azonban visszavetette a lakosság fogyasztási hajlandóságát és hitelfelvételét is”. A háztartások hitelállománya éves alapon nominálisan mindösszesen 2,5 százalékos növekedést mutatott 2023 egészében, ez azonban reálértékben jelentős csökkenést jelent.
Az elemzés felhívja arra is a figyelmet, hogy kormány intézkedései, az infláció sikeres megfékezése, valamint a továbbra is magas bérdinamika nyomán 2023 szeptemberétől újraindult reálbér-növekedés megteremtette a fogyasztás növekedéséhez szükséges alapokat. Mindezeknek köszönhetően már harmadik negyedéve emelkedik a háztartások fogyasztási kiadása. A kamatok csökkenésével a hitelkereslet is bővülésnek indult: a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest a lakáshitelek értéke 21 százalékkal, míg a személyi kölcsönök kibocsátása 43 százalékkal növekedett.
