Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt.
A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A bruttó kereset mediánértéke 510 000, a nettó kereset mediánértéke 354 500 forintot ért el, 15,7, illetve 15,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss közzétételéből.
Az év első három hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 623 000 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 414 300, a kedvezményeket figyelembe véve 428 800 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 14,2, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A friss adatok alapján soha nem látott magasságba emelkedtek az átlagbérek – állapította meg Czomba Sándor, hozzátéve, hogy az átlagfizetés márciusban már három nemzetgazdasági ágban haladta meg az egymillió forintot: a pénzügyi szektorban, az energiaiparban és az infokommunikációban.
A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat értékelve továbbá kiemelte: a Gyurcsány-korszakhoz képest a kormány nemcsak egymillióval növelte a foglalkoztatottak számát, hanem azt is elérte, hogy egy átlagos dolgozó már több mint háromszor akkora fizetést vihet haza, mint 2010-ben.
Czomba Sándor hozzátette, hogy a célzott és hatékony kormányzati intézkedések visszaszorították az inflációt, amely márciusra 3,6 százalékra zuhant vissza és azóta is alacsony szinten maradt. Ennek, valamint a 15 százalékos minimálbér és 10 százalékos garantált bérminimum emelésnek köszönhetően 2023 szeptembere óta, azaz már több mint fél éve emelkednek a reálbérek. Márciusban a fizetések vásárlóereje 9,9 százalékkal nőtt, a bérek vásárlóereje tehát folyamatosan bővül, amely jelentős mértékben járul hozzá a fogyasztás növekedéséhez, ezáltal a gazdasági növekedéshez.
Hasonló ütemben nőhetnek a bérek a következő hónapokban
A várakozásoknál gyorsabb ütemben, 13,9 százalékkal nőtt márciusban a bruttó átlagkereset. Ennek oka, hogy a vállalkozások körében a korábban prognosztizáltnál nagyobb mértékű lehetett a béremelés az idei év elején. Az átlagos kereset értéke itt 12,7 százalékkal nőtt, 675 ezer forintra. A béremelkedést elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkavállalói bérigények hajthatták az inflációs időszakot követően – elemezte a friss adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
Hozzátette: eltérés mutatkozik ugyanakkor ágazati szinten a versenyszférában. Az iparban és az építőiparban eltérően alakult a bérdinamika, ez az egyes ágazatok helyzetével magyarázható.
A külpiacok, elsősorban Németország gyengébb teljesítménye negatívan hat az ipar helyzetére, amely óvatosságra ösztönzhette a munkáltatókat a bértárgyalások során, miközben a szolgáltató szektorban a belső kereslet élénkülése nyomán kedvezőbb pozícióban lehettek a munkavállalók.
Az átlagkeresetet ugyanakkor ezzel együtt is a költségvetési szféra húzta felfelé, itt 17,4 százalékos bővülést regisztrált a KSH, amely a tanári béremelésnek, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésének tudható be.
– A következő hónapokban is a márciusihoz hasonló ütemű béremelkedést várunk, az hónapról hónapra csak kisebb mértékben változhat. Ez pedig azt jelenti, hogy az éves átlagban várhatóan 5 százalék alatt alakuló inflációt is figyelembe véve akár 7 százalékos reálbér-növekedés várható a gazdaságban – közölte Molnár Dániel.
