A pénzpiacok fellendülése tavaly több mint négy százalékkal növelte a nettó globális vagyont. A nyugat-európai növekedés ennél valamivel visszafogottabb volt – írja a Világgazdaság. A Boston Consulting Group (BCG) idei globális vagyonjelentése szerint az eszközök értéke világszerte 477 ezer milliárd dollárra nőtt 2023-ban. Ez 4,3 százalékos ugrás, amit leginkább a pénzeszközök közel hétszázalékos fellendülése hajtott.
Megjegyzik: a pénzvagyon nem tartalmazza az olyan reáleszközöket, mint az ingatlan vagy a föld. A tavalyi fellendülés szebb képet mutat a 2022-eshez képest, amikor is a kamatlábak és az infláció magasra szöktek, a devizák pedig leértékelődtek. Akkor a globális vagyon mindössze 0,2 százalékkal nőtt, míg a pénzügyi vagyon négy százalékkal csökkent – emelte ki az Euronews.
A világgazdaság azonban még mindig nem tért vissza a korábbi bővülési ütemhez. A 4,3 százalékos teljes vagyonnövekedés ugyanis jócskán elmarad a 2014 és 2021 között elért 7,1 százalékos, éves átlagos növekedési ütemtől.
Ami a különböző régiókat illeti, az elmúlt két évben a nettó vagyon éves növekedési üteme Latin-Amerikában volt a legmagasabb 7,9 százalékkal, amit a Közel-Kelet és Afrika követett 7,8 százalékkal. A 2023–2028-as időszakra előre jelzett éves növekedési ütemet tekintve pedig a Közel-Kelet és Afrika áll az élen 10 százalékos gyarapodással, amit Latin-Amerika követhet.
A magasabb ütemű vagyongyarapodás ugyanakkor természetesen nem jelenti azt, hogy ezek a régiók a leggazdagabbak. A vagyon túlnyomórészt Észak-Amerikában található, amelyet az ázsiai–csendes-óceáni térség, majd Nyugat-Európa követ.
„A fejlett észak-amerikai és nyugat-európai gazdaságok pénzügyi vagyonai különösen nagy csapást szenvedtek el 2022-ben, de 2023-ban mindkét régió talpra állt”
– summázta a BCG.
Az összes új pénzügyi vagyon több mint fele Észak-Amerikában keletkezett, amit a részvénypiac óriási fellendülése hajtott. A pénzügyi nyereséget elsősorban a technológiával és félvezetőkkel foglalkozó vállalatok részvényei növelték. Az Apple, az Nvidia és a Microsoft piaci kapitalizációja a világon elsőként érte el a háromezermilliárd dollárt.
Nyugat-Európában a pénzügyi vagyon növekedése visszafogottabb volt a kisebb részvénypiaci nyereség és a befektetők szűkmarkúsága miatt.
A pénzügyi vagyon hasonlóan visszafogott lendületet mutatott az ázsiai–csendes-óceáni térségben tavaly, 5,1 százalékkal gyarapodott. A jelentés szerint ez elsősorban a kínai vagyonteremtés lassulásának tudható be. A 2028-ig tartó időszakban azonban már itt is erőteljes növekedésre számítanak az elemzők.
A nemzetgazdaságok vagyonainak nagysága között nagy az eltérés – ez már a UBS nemrég közzétett globális vagyonjelentéséből derül ki. A tanulmány 56 országot hasonlított össze a 2022–2023-as időszakban, az egy felnőttre jutó vagyon átlagos növekedését tekintve.
A legnagyobb vagyoncsökkenés Cipruson volt 30 százalékot meghaladó zsugorodással, amelyet Mexikó követett 20 százalékos eséssel. A vesztesek harmadik helyén Kazahsztán állt, ahol 17 százalékkal csökkent az összvagyon.
A nyugat-európai gazdaságok közül Svájc és Olaszország járt a legrosszabbul, közel hat- és négyszázalékos visszaeséssel. A skála másik végén Törökország szerepelt: az egy felnőttre jutó török vagyon 157 százalékot meghaladó növekedésével messze lehagyta a többi országot 2022–2023-ban.
Az Egyesült Királyságban tizedével, míg Dániában közel hat százalékkal nőtt éves átlagban az egy felnőttre jutó vagyon. A legtöbb milliomos az Egyesült Államokban volt ebben az időszakban, amelyet a szárazföldi Kína, majd az Egyesült Királyság követett.
