Utánajártunk, miért gyengült tavaly a sörfogyasztás

Egész évre vetítve óvatos optimizmussal enyhe növekedést vár a söripar, ami meglehetősen szép lenne a tavalyi tízszázalékos visszaesés után.

Illusztráció Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

– Évek óta csökken a bor és a sör fogyasztása, mindkét ágazat igyekszik innovatív, a fiatalok által is értelmezhető, olcsóbb, de magas minőségű italokat készíteni. Ma már nemcsak a bor-, hanem a sörpiacon is megjelentek olyan termékek, amelyek inkább a koktél kategóriába tartoznak, mintsem a hagyományos termékek közé. Idén az első fél évben öt százalékkal nőtt az alkoholmentes ízesítetlen sörök részaránya, az ízesítetteké 19 százalékkal erősödött – mondta Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója a nyolcadik alkalommal megrendezett belvárosi sörfesztivál megnyitóján.

Nyolcadik alkalommal nyílt meg a belvárosi sörfesztivál. Forrás: Spar

 Az adatok egyébként nem meglepők, a sörpiacon az ízesített alkoholmentes termékek számítanak a leginnovatívabbnak (a kézműves söröket kivéve). 

Az ízesítetlen alkoholmentes termékek előretörése pedig azért nem meglepő, mert ebben az extrém melegben jobban frissít.

Persze az első féléves növekedés mögött más piaci folyamatok is meghúzódhatnak. Kántor Sándor lapunknak nem szeretett volna első féléves fogyasztási adatokról beszélni, ugyanis a kötelező palack/doboz visszaváltási rendszer bevezetése miatt a kiskereskedelem hatalmas árukészletet halmozott fel, ennek megfelelően a gyártók jelentős mennyiséget szállítottak le az év elején. Amíg a készletek nem futnak ki és a bázishatások nem simulnak el, addig nehéz megmondani, hogyan teljesít a piac, milyen fogyasztási adatokkal lehet dolgozni. 

Azt azonban jelezte, hogy az év eleji megrendelések miatt két számjegyű növekedés bontakozott ki, de sajnos ez a kép kissé torz. Egész évre vetítve óvatos optimizmussal enyhe növekedést vár a söripar, ami meglehetősen szép lenne a tavalyi tízszázalékos visszaesés után.

Nagy kérdés persze, hogy a tavalyi visszaesés miből fakad. Nem szabad elfelejteni, hogy a borpiacon is hasonló tendencia érvényesül. A borosok szerint a fiatal vásárlók különböző könnyűdrogok fogyasztása miatti elvesztése, illetve az alkohol uniós adótartalmának növekedése okozza a fő problémát. Ennek tompítására jelentek meg a szegmensben a koktélszerű boros italok. Kántor Sándor szerint biztosan készültek a sörfogyasztásra vonatkozó szociológiai felmérések, de a könnyűdrogok népszerűségének hatásai nem ismertek számára. Úgy véli, a sörfogyasztás csökkenésében sokkal nagyobb szerepet játszik az egészségtudatosság. Nem mellesleg a gyártók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek erre a termékeik és a reklámjaik kommunikációjában. 

Emellett a magyar piac úgy reagált a tavalyi fogyasztáscsökkenésre, hogy idén nem nagyon emeltek árat, illetve a hazai márkák többségénél javítottak a terméken, hozzányúltak kicsit a receptúrákhoz, csak azért, hogy a magyar sörök jobban hasonlítsanak az importtermékekre, kifejezetten ízben. 

(Például elhagyták a receptekből a sörfogyasztók rémét, a kukoricát. Trend viszont, hogy az amerikai sörök megjelenésével, hozzávalóként ismertté vált a rizs, amely az európai fogyasztók számára nagy valószínűséggel ugyanolyan problémás lesz, mint a kukorica.)

A világon egyébként 107 fajta sört jegyeznek. Ebből állítják elő a felelhető több ezer márkát, a belvárosi sörfesztiválon ebből 250 nemzetközi és hazai márkát kóstolhatnak meg a látogatók. Az ágazatban az igazi nagy robbanás az volt, hogy két évtizeddel ezelőtt megjelentek a nagy sörgyártók mellett a kézműves manufaktúrák, amelyek szubkulturális teret hoztak létre a sörfogyasztásban. Az igazi forradalom velük és a bő egy évtizede ismét felfutott, úgynevezett kisüzemekkel indult (Bajorországban és Csehország déli részén). A kézművesek és a kisüzemek karöltve innoválták a piacot és újraértelmezték a fogyasztást. Mára a forradalom után a szakemberek sörreneszánszt szeretnének. Ehhez pedig nagyon úgy tűnik, hogy a nemzetközi nagy gyártók is asszisztálnak – például a receptúrák ráncfelvarrásával.